Olekszij Antipovics szerint a háború egységbe kovácsolta a nemzetet, és még a regionális különbségeket is eltüntette.
Az Index interjút készített Olekszij Antipoviccsal, az egyik legnevesebb ukrán közvéleménykutató intézet, a Rating Szociológiai Csoport vezetőjével. A közvéleménykutató elmondta, hogy az ukránok bíznak a teljes győzelmében, és a nép jelenleg nem lenne hajlandó elfogadni semmilyen kompromisszumot. Hozzátette, hogy az Oroszország által elindított háború
Antipovics elmondta, hogy a háború egy szempontból gyakorol hatást a felmérésekre, hogy mára már több mint 4,5 millió ukrán menekült hagyta el az országot. Velük az elmondása szerint nehéz kapcsolatba lépni, leginkább a roamingköltségek miatt.
Az orosz felmérések kapcsán elmondta a közvéleménykutató, hogy „a probléma ott jelentkezik, hogy Oroszországban úgynevezett »szociálisan kívánatos« válaszokat fogunk kapni. Az emberek önmagukat cenzúrázzák, nehogy olyat mondjanak, aminek következménye lehet – ki tudja, ki kérdezi valójában.”
Szerinte az oroszokat jó érzéssel tölti el az, hogy Oroszország éppen Ukrajnát bombázza, amelyet „denacifikálni” kell. Hozzátette, hogy a támadó nemzet nem akarja tudni a részleteket, nem akarják látni a szétlőtt és leégett városokat vagy a meggyilkolt ukrán civilek képeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszilij Zslobszky
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
A Fehér Ház 152 millió dollárt kér a 2027-es költségvetésben az Alcatraz újjáépítésének elindítására.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
