Finnország nem fél az orosz fenyegetésektől, Svédországgal együtt csatlakozhat a NATO-hoz

Finnország szuverén állam, döntéseit a biztonsági környezetük valós idejű értékelése alapján hozzák meg, nem pedig az orosz fenyegetések alapján – jelentette Kai Sauer, Finnország kül- és biztonságpolitikai államtitkára.

A finn államtitkár az EU Observernek leszögezte: „ez minden szuverén nemzet joga” – számolt be az Euronews.

A svéd és a finn lapok értesülései szerint május közepén várható hivatalos bejelentés arról, hogy Svédország és Finnország is kéri felvételét a NATO-ba.

Korábban mindkét ország kitartott a semlegesség mellett

A Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta a svédek és a finnek is keresik az együttműködést a NATO-val. Korábban mindkét állam ellenezte a NATO-tagságot, kitartottak semlegességük mellett, illetve a közvélemény sem támogatta volna a túlzott közeledést, de a háború közbeszólt.

Orosz reakció

A Kreml sem késlekedett reagálni: hangsúlyozták, hogy egyik országnak sem javasolják a szövetséghez való csatlakozást. Amennyiben ez mégis megtörténne, Oroszország „kénytelen lesz válaszlépéseket tenni saját biztonsága érdekében”, így például elgondolkoznak azon, hogy atomfegyvereket telepítsenek a balti államok szomszédságába – jelentették ki. 

Érdemes kiemelni, hogy amennyiben Finnországot is felveszik a szervezetbe, akkor Oroszországnak újabb 1270 kilométernyi közös határa lenne a NATO-val.

„Általánosságban elmondható, hogy Finnország és Svédország nem fogyasztója, hanem szolgáltatója a biztonságnak, biztonságot és stabilitást nyújtanak a térségben” – szögezte le Sauer. Az újonnan megerősödő orosz fenyegetést a téli háborúval állította párhuzamba az államtitkár: „Vannak tanulságai a téli háborúnak a modern idők számára, például annak a lehetősége, hogy egy kisebb nemzet túlélése az igaz ügytől és a nemzeti egységtől függ. De vannak különbségek is: akkor egyedül voltunk, ma több partnerségünk is van.”

Mi történne, ha a két ország valóban kérné a felvételét a NATO-ba?

Egy NATO-tisztviselő az EUobservernek megerősítette, amennyiben a két északi állam valóban beadja csatlakozási kérelmét, akkor „nagyon gyorsan” elbírálják a kérést, hiszen mindkét ország hadserege és közigazgatása megfelel a NATO-előírásoknak, beleértve a technikai interoperabilitást, az információbiztonságot és a demokratikus felügyeletet is. „Nem lesz probléma” – hangsúlyozta.

Nyitókép: YouTube