Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja az erőmű.
Szombaton a zaporizzsjai terület katonai igazgatóságának vezetője a Facebookon azt közölte, hogy nem nőtt a sugárzás mértéke az ott található atomerőműnél. „A sugárzás mértéke változatlan, nem jelent veszélyt az emberek egészségére és életére nézve” – fogalmazott Olekszandr Sztaruh.
A zaporizzsjai atomerőmű a legnagyobb ilyen létesítmény Európában; hat, egyenként 950 megawatt teljesítményű reaktora van. Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja. A létesítményben péntek hajnalban ütött ki tűz az orosz csapatok támadását követően. A lángokat nem sokkal később sikerült eloltani. Ezt követően a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az ukrán nukleáris szabályozási felügyeletre hivatkozva azt közölte, hogy az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett.
(MTI)
(Fotó: Az orosz fegyveres erők tüzet nyitnak a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműre Enerhodarban 2022. március 4-én. MTI/AP/Zaporizzsjai atomerőmű)
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
„Nem is mehetne ez a pénz jobb helyre, mint Ukrajnába, ezzel az egész Európát biztonságosabb hellyé tehetjük” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
„Nem hiszem, hogy bárki el akar menni ebbe a háborúba és meg akar halni” – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A megbeszélés kiemelt témája a háború és béke kérdése volt.
Még a miniszterelnök is elismerte, hogy ezzel a lépéssel tényleg provokálnák Oroszországot.
Ne azt kérdezgessük magunktól, hogy mit tehetünk Ukrajnáért, hanem inkább ezt: „mi közünk nekünk ehhez a háborúhoz?”
Már Elon Muskot is foglalkoztatja a német jogállam helyzete.
A párt egykori elnökségi tagja Karácsony Gergelynek is odaszúrt.
