„Ez a demokrácia, a szabadság, az egyik legnagyobb európai nemzet elleni háború” – mondta Szergej Orlov.
„Amíg a NATO fel nem ébred, és meg nem érti, hogy ez nem egy regionális konfliktus, nincs esély megfékezni Putyint abban, hogy az égből gyilkolja a polgárainkat” – nyilatkozta a BBC Radio 4-nek Szergej Orlov, Mariupol alpolgármestere.
– mondta. Szerinte a NATO vezetői nem értik Putyint, és ijedtek. „Arra számítunk, hogy egy nap a NATO vezetői is ráébrednek, hogy közvetlen katonai segítséget kell nyújtaniuk Ukrajnának Putyin megállításához, vagy legalább lezárni a légterünket az onnan érkező fenyegetés elől” – mondta.
Mariupolt harmadik napja lövi az orosz tüzérség, módszeresen rombolva a város lakónegyedeit.
Fotó: Wolfgang Schwan / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Semmi, de semmi nem akar összejönni.
