Egyelőre egyetértés van a felvetés elutasításáról, amely a NATO-főtitkár szerint teljes háborúhoz vezetne Európában.
A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján két olyan felvetés is elhangzott, amelyek megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné – írja hétfő cikkében a Magyar Nemzet.
Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása. A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák – értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból. Mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta az Ukrajna feletti légtérzárral kapcsolatos tervét, a NATO-tól a civil lakosság védelmét kérve. Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget – erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. – „Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le.
Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével”
– mondta a norvég diplomata a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján. Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot: mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.
Németország, Franciaország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten ugyancsak az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. „Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk:
elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen”
– húzta alá.
Miért veszélyes a légtérzár?
A közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai „félmegoldás”, hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, mely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot – legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer –, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak – írja a Magyar Nemzet.
A portál szerint tehát jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly.
Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, melyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának –
A légtérzárlat jelenleg tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, mely így Ukrajna határain túlra is átgyűrűzne.
A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, ez pedig teljesen ellentétes mind hazánk, mind Európa érdekeivel.
Nyitóképen: A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek rendkívüli ülése Brüsszelben 2022. március 16-án. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Orbán Viktor Moszkvába utazik, hogy Magyarország energiaellátásáról tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal.
Lettem volna légy a Fehér Ház falán, mikor a miniszterelnök tanácsokat adott Donald Trumpnak... Kohán Mátyás írása.
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
Az amerikai–orosz béketervezet mögött egyre nagyobb a frusztráció, miközben Kijev kettős játékot folytat: kifelé engedékeny, befelé ellenáll.
Még 136 nap oszt’ mehetnek Kijevbe arany budit takarítani!
Nagyon felbosszantották.
A tiszt ellen vádat emeltek hadiállapot idején elkövetett, súlyos következményekkel járó hatalommal való visszaélés miatt.
