Egy háborúpárti javaslat is elhangzott a NATO-csúcson

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján két olyan felvetés is elhangzott, amelyek megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné – írja hétfő cikkében a Magyar Nemzet. 

A terv, amely háborús helyzet fokozódását eredményezné

Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása. A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák – értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból. Mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.

Légtérzár

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta az Ukrajna feletti légtérzárral kapcsolatos tervét, a NATO-tól a civil lakosság védelmét kérve. Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget – erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. – „Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. 

– mondta a norvég diplomata a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján. Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot: mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

Németország, Franciaország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten ugyancsak az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. „Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk:

– húzta alá.

A portál szerint tehát jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly.

Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, melyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának –

A légtérzárlat jelenleg tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, mely így Ukrajna határain túlra is átgyűrűzne.

A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, ez pedig teljesen ellentétes mind hazánk, mind Európa érdekeivel.

Nyitóképen:  A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek rendkívüli ülése Brüsszelben 2022. március 16-án. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq