Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Jogállamiság Nyugaton: CDU-s megrendelésre tartottak razziát két minisztériumban is tavaly szeptemberben, a választások előtt két héttel – jogszerűtlenül.
CDU-s ügyész javaslatára CDU-s bíró hagyta jóvá, hogy a CDU-s tartományi miniszter felügyelete mellett házkutatásokat tartsanak két minisztériumban is tavaly szeptember 9-én, a német szövetségi parlamenti választások előtt két héttel. Mindez
jogellenesen történt
– mondta ki idén februárban az Ösnabrücki Tartományi Bíróság (Landgericht Osnabrück, LGO). Az érintett tárcák a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Pénzügyminisztérium. A bíróság érvénytelenítette a házkutatásokat elrendelő határozatokat.
A TAZ című lap az esetet „precedens nélküli igazságügyi botránynak” titulálta, kiemelve a „razzia” méltatlan körülményeit. A pénzügyi és az igazságügyi tárcánál lefolytatott razziákkal az akkori kormánypárt Olaf Scholz kancellár megválasztását, továbbá a korábban igazságügyi miniszterként, most védelmi miniszterré kinevezett Christine Lambrecht munkáját próbálta ellehetetleníteni, azt sejtetve, hogy az akkori SPD-s gazdasági miniszter pénzmosáshoz asszisztál.
Az osnabrücki ügyészek állítása szerint a Szövetségi Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Pénzmosás Elleni Információs Iroda (Finance Intelligence Unit, FIU), továbbá az igazságügyi tárca alkalmazottai szándékosan aknázzák alá az igazságszolgáltatás működését. Az ügyészség felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy adják át a hatóság számára a bizonyítékul szolgáló kommunikációs anyagokat. Ezt a tárca megtagadta, a házkutatási engedélyt pedig ezt követően bocsátották ki.
Most kiderült, hogy a razziák szükségtelenségét az is igazolja, hogy az osnabrücki ügyészség eleve rendelkezett azokkal az anyagokkal, amelyekre vonatkozóan a minisztériumokban razziát tartottak. Éppen ezért – emeli ki a bíróság – a házkutatás nem lett volna szükséges.
A TAZ éppen ezért nem elégszik meg annyival, hogy az esetet „precedens nélküli igazságügyi botrányként” aposztrofálja. Ugyan az Ösnabrücki Tartományi Bíróság ítélete kapcsán rögzíti, hogy a jogállamiság működik, riasztónak tartja, hogy egy ilyen eset egyáltalán megtörténhetett Németországban. Kiemeli, hogy az, hogy az uniópártok egyes funkcionáriusai nem válogatnak az eszközökben, hogy riválisaiknak ártsanak,
Az razziák alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy egyes ügyészek és bírák nem semlegesen járnak el, éppen ezért Osnabrückben a jogállamiság elve nyilvánvalóan sérült. A cikk szerzője éppen ezért az ügyész és a bíró eltávolítását javasolja a közéletből.
Nem ez volt az első eset, hogy a CDU pártpolitikai célokra használta az állami szerveket. Tavaly márciusban szivárgott ki, hogy a CDU-s vezetésű német alkotmányvédelmi hivatal titkosszolgálati eszközökkel figyelhette meg az elemzők által a szélsőjobbra pozícionált az Alternatíva Németországot (Alternative für Deutschland, AfD).
A kép illusztráció. FRISO GENTSCH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely