Ráadásul új választási törvényre is szükség lenne.
„Várakozás előzi meg a régi-új olasz államfő, Sergio Mattarella hivatali eskütételét és első programbeszédét csütörtökön, miközben a köztársasági elnök feszültséggel teli újraválasztása felszínre hozta a kormánytöbbség pártjain belüli töréseket bal- és jobboldalon egyaránt” – derül ki az olasz sajtó csütörtöki kommentárjaiból.
A Corriere della Sera rámutatott, hogy a 13. államfő beiktatásán részt vevő mintegy ezer szenátor és képviselő jövőre már nem lesz a parlamentben. A 2023-ban esedékes választásokkal ugyanis a római felső- és alsóház összlétszáma egyharmadra csökken.
Addig még új választási törvényre is szükség van, és a pártok közötti harc jelenleg éppen arról szól, milyen képviseleti rendszert akarnak. A felmérésekben vezető jobboldali Olasz Testvérek (FdI) a neki kedvező többségi választási rendszert támogatja, a szintén jobboldali Liga és a jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI) viszont az arányos szavazási rendszert részesítené előnyben, amely felé a baloldali Demokrata Párt (PD) is hajlik.
Az FdI elnöke, Giorgia Meloni és a Liga vezetője, Matteo Salvini között verseny zajlik a jobboldali szavazókért, miközben a FI elnöke, Silvio Berlusconi nem akarja kiengedni kezéből a jobboldali-jobbközép szövetség irányítását. Salvini egy centrum felé elmozduló, az amerikai republikánus párt mintájára felépített új koalíciót vázolt fel, a Liga elnöke számára azonban a szövetségesein való felülkerekedésnél is sürgetőbbnek számít a Liga vezette, gazdaságilag erős északolasz tartományok, vagyis Lombardia, Veneto, Friuli-Venezia Giulia kormányzóinak meggyőzése arról,
Az Il Giornale című lap rámutatott, hogy Matteo Salvini a párt erejét kívánta bizonyítani, amikor az egyéves Draghi-kormány történetében először a Liga miniszterei szerda este nem szavazták meg az újabb járványintézkedéseket. Renato Brunetta közigazgatási miniszter (FI) úgy reagált, hogy a Hajrá, Olaszország! a kormány maradását támogatja.
Nem nyugodtabb a helyzet az Öt Csillag Mozgalom (M5S) soraiban sem, ahol nyílt „leszámolás” zajlik a pártot vezető Giuseppe Conte és a mozgalom politikailag erős embere, Luigi Di Maio mostani külügyminiszter között. Az M5S-hez közeli Il Fatto Quotidiano úgy látja, hogy a Draghi-kormány az eredménytelen elnökválasztás és a régi államfő maradása után nem „folytathatja úgy, mintha mi sem történt volna, hiszen Mario Draghi vereséget szenvedett, és megváltoztak a politikai egyensúlyok”.
Mario Draghi az elnökválasztás másnapján jelezte, hogy kormányát nem kívánja átalakítani, és politikai prioritásnak azt a 24,5 milliárd eurót nevezte meg, amelyet Olaszország június végéig hívhat le az európai helyreállítási programból,
Az elnöki eskü pontos forgatókönyve szerint a képviselőház elnöke a Quirinale elnöki palotából a képviselőház üléstermébe kíséri át Sergio Mattarellát csütörtök délután, a parlamenti harangok folyamatos kongása mellett. Az államfő hivatali eskütétele után a Gianicolo-dombról 21 ágyúlövést adnak le. Mattarella legfeljebb ötvenperces beszédet mondhat, majd a II. Viktor Emánuelről elnevezett emlékműnél tiszteletét teszi az ismeretlen katona sírjánál, végül visszatér az elnöki palotába. Róma belvárosán egy Lancia Flaminia 335 típusú, nyitott járművel halad át, amelyet a hatvanas évektől használnak az elnöki beiktatáskor. A főváros egén vadászgépek zöld, fehér és piros csíkot húznak.
(MTI)
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
