Putyin közölte a szándékát a francia és a német vezetőkkel, az EU szankciókkal fenyeget, az orosz vezető közben beszédet tart az orosz történelemről. Miért fontos mindez? Összefoglalónk.
A Kreml szerint Putyin elnök úgy döntött, hogy elismeri Ukrajna két, az oroszok által támogatott szakadárok által ellenőrzött területének függetlenségét. A Kreml közleménye szerint Putyin közölte a francia és a német vezetőkkel, hogy szándékában áll aláírni a Donyeck és Luhanszk területét független államként elismerő rendeletet.
A BBC diplomáciai tudósítója szerint „nagy pillanat ez ebben a válságban”. James Landale elmondta, hogy „Donyeck és Luhanszk elismerése leállítaná a minszki folyamatot. Lehetséges, hogy
A nyugati elszántság jelentős próbája.”
Vélhetőleg a függetlenség teljesen új helyzetet teremtene, mivel
Ukrajna, illetve a szakadár oroszbarát, de eddig nemzetközileg el nem ismert „de facto” államok; a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között.
A bejelentés kapcsán Putyin beszédet tart. Putyin a történelemről szóló beszédét azzal kezdte, hogy
a modern Ukrajnát Oroszország „teremtette”.
Folytatva történelemről szóló beszédét, Putyin Lenint bírálta, akit Ukrajna „szerzőjének és építészének” nevezett. Azt mondta, Lenin ezzel „hátrányos helyzetbe hozta” Oroszországot.
Putyin most azt mondja, hogy Oroszországot „kirabolták”, amikor 1991-ben felbomlott a Szovjetunió. Erről már korábban is beszélt – egykor „geopolitikai katasztrófának” nevezte a blokk összeomlását.
Putyin most az ukrán hatóságok kritizálására tért át.
„Puccsnak” nevezte a 2014-es eseményeket, amelyek során a tüntetők megbuktatták Ukrajna oroszbarát elnökét.
Putyin azt állítja, hogy Ukrajnát „kívülről” irányítják.
Vlagyimir Putyint figyelmeztették, hogy ha végrehajtja ezt a lépést, ha aláírja a rendeletet, amellyel elismeri a két ukrajnai köztársaság függetlenségét, az EU valószínűleg szankciókat fog bevezetni.
„Ha lesz annektálás, lesznek szankciók, ha pedig elismerés lesz, akkor lerakom a szankciókat az asztalra, és a miniszterek döntenek” – mondta korábban Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője.
És mielőtt most bejelentette volna, telefonon közölte Franciaország és Németország vezetőivel, hogy meghozta a döntést – írja a Kreml.
Franciaország és Németország kulcsfontosságú közvetítők Ukrajna és Oroszország között a keleti konfliktusban.
Miközben Putyin továbbra is beszédet mond a nemzethez, felmerülhet a kérdés, hogy miért lehet jelentős, hogy Oroszország elismeri két ukrajnai szakadárnak nyilvánított régió függetlenségét.
Ez túlmutat azokon a szankciókon, amelyekkel az EU fenyegetőzött. A nyugati hatalmak attól tartanak, hogy
Ennek az az oka, hogy 2019 óta Oroszország nagyszámú útlevelet adott ki a két régióban élőknek. Elemzők szerint, ha Donyecket és Luhanszkot függetlennek ismerik el, Oroszország csapatokat küldhet Ukrajna keleti részére saját állampolgárai védelmének az álcája alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev
Trump hétfőn keményebb hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben a három éve tartó ukrajnai háború miatt, és újabb rakéták, illetve más fegyverek szállítását ígérte Ukrajnának.
Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Az orosz haderő kulcsfontosságú ukrán területeket szerzett meg.
A first lady a józan ész hangján szólalt meg.
Ez nem figyelmeztetés. Ez egy határvonal.
Az amerikai elnök szerint az orosz államfő „szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld” Ukrajnába.
Marcin Romanowski „a lengyel Magyar Péterként” hivatkozott Donald Tuskra.
