Az esemény néhány órával azután történt, hogy Moszkva elismerte a szakadár államok függetlenségét.
A donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok baráti és segítségnyújtási szerződést kötöttek Moszkvával, amely
miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a függetlenségüket elismerő rendeletet, tudósít a Russia Today. Hozzátették: a Donyecki Népköztársaság parlamentje és a Luganszki Néptanács kedden egyidejűleg kiadott nyilatkozataiban kijelentették, hogy az „Orosz Föderációval kötött barátsági és együttműködési szerződés” ratifikálásáról szóló döntést mindkét közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Putyin még vasárnap országos televíziós beszédet tartott, amelyben azt mondta: „Szükségesnek tartom, hogy olyan döntést hozzunk, amelyet már rég meg kellett volna hozni”, és „azonnal” el kell ismerni mindkettő területet szuverén államként. Szerinte a lépés válasz Ukrajna keleti részén évekig tartó harcokra, valamint Kijev arra irányuló kísérletére, hogy a NATO-csatlakozási erőfeszítéseivel „külföldi államokat sodorjon konfliktusba hazánkkal”.
MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
