A külügyi szóvivő emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem.
A nyugati delegációk képviselte befolyás erősödésével csökken a remény a megállapodásra – szögezte le hétfőn az iráni külügyi szóvivő a 2015-ös iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban, ám hangsúlyozta: nincs szó zsákutcáról. Sajtótájékoztatóján – amelyről az IRNA iráni hírügynökség számol be – Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem.
Ám ahogyan az amerikaiak és az európai trojka befolyása nő, úgy csökken az esély a megállapodásra is”
– fogalmazott Hatibzadeh, ám hozzátette azt is, hogy lehetséges a megállapodás, mégpedig hamarosan, amennyiben Teherán jogait tiszteletben tartják. A szóvivő kitért továbbá az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserére is, amelyről a nukleáris tárgyalásokkal egy időben folynak egyeztetések. Elmondta, egyelőre nem jutottak dűlőre, s hozzátette, hogy Washington vélhetően a nukleáris tárgyalások eredményére vár.
A pénteken aláírt rendelet szerint az ott lévő, mintegy hétmilliárd dolláros vagyonból 3,5 milliárd dollárt szabadítanának fel afgán segélyezésre, az összeg másik fele pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne. Hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminiszter is a mielőbbi megállapodás mellett szállt síkra. „Teherán mihamarabb alkut akar kötni Bécsben, de csakis nemzeti érdekei figyelembe vételével” – fogalmazott Hoszein Amirabdollahián, aki egyúttal arra intette a nyugati delegációkat, „ne húzzák az időt”.
Mindeközben az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára azt vetette a bécsi egyeztetésen résztvevő nyugati delegációk szemére, hogy szándékosan késleltetik a megállapodást. Ali Samháni vasárnap este közzétett Twitter-üzenetében azt írta: a Bécsben tárgyaló iráni küldöttség vezetőjével, Ali Bakeri Kánival folytatott telefonbeszélgetése meggyőzte őt arról, hogy az iráni fél dolga „napról napra nehezebb”, a nyugati felek pedig „igyekeznek kibújni a kötelezettségeik alól”.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió weboldalán hétfőn megjelent elemzésben szakértők úgy vélték, az ukrán válságnak komoly kihatásai lehetnek az osztrák fővárosban zajló megbeszélésekre. Nem zárták ki, hogy Washington igyekszik felgyorsítani a tárgyalásokat, miközben az orosz fél – lekötendő az Egyesült Államok figyelmét – az egyeztetések lassításán fog dolgozni. Az elemzésben kiemelték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyzését is, amely szerint Bécsben „hosszú még az út a megállapodásig”.
(MTI)
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Súlyos következményekkel járhat az amerikai katonai beavatkozás .
Az Israel Allies Foundation rangsora szerint Szánthó Miklós a világ 36. legnagyobb Izrael-barátja lett.
Bart De Wever szerint az Egyesült Államok egyre kevésbé tiszteli európai szövetségeseit.
Az ukránok ragaszkodnak ehhez a feltételhez – az amerikaiak közölték az árát.
A képmutató Mark Carney meghirdette az USA-tól független, középhatalmi kanadai politikát, de biztos, ami biztos, a saját pénzét inkább Amerikában tartja.
Ez az 50 millió hordós megállapodás első, közvetlenül az Egyesült Államokba tartó szállítmánya.
Hosszabb időre búcsút kell mondani az Aggteleki-karszt egyik legismertebb barlangjának.
A háborúba vezető vonaton nincsen fék – Boris Pistorius hátborzongató figyelmeztetést küldött a Nyugatnak.
