Csak egy szűk vállalkozói kört tart majd szemmel az Európai Bizottság

Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság alapjogi átvilágításra vonatkozó javaslatcsomagját. Ezzel az uniós testület célja, hogy rábírja az Európai Unióban működő nagyvállalatokat arra, hogy felfedjék a világ előtt: alkalmaznak-e például jogellenesen gyermekmunkát, illetőleg betartják-e a vonatkozó környezetvédelmi sztenderdeket ellátási láncuk valamennyi stációján?

A kellő mértékű fenntartható vállalati gondosság elvén nyugvó javaslatcsomag (Corporate Sustainability Due Diligence) ezen felül kötelezi az európai cégek menedzsmentjeit arra, hogy az általuk vezetett vállalatok üzleti politikáit a párizsi klímaegyezményben megállapított klímacélok megvalósíthatósága függvényében állapítsák meg.

Az uniós jogalkotás szempontjából egyelőre gyermekcipőben járó európai bizottsági javaslat tárgyalása még csak most kezdődik meg az Európai Parlament termeiben és a kormányok között. Éppen ezért a Reuters szerint

Az alapjogi szempontú átvilágításban azoknak a cégeknek kell részt venniük, amelyek több mint 500 főt alkalmaznak, illetve, amelyek nettó pénzforgalma több mint 150 millió eurót tesz ki; így a javaslat jelenlegi formájában mindössze 13 ezer EU-ban bejegyzett vállalatot érint. 

A szabályozási határ alacsonyabb a bizonyos szektorok, például a ruházati, faipari, energetikai és nehézipari termékek kereskedelme esetében. Ezeken a területeken a küszöb 250 munkavállaló és 40 millió euró pénzforgalom. A szabályozás kiterjed az Európai Unión kívül bejegyzett, de az EU területén működő cégekre is (nagyjából 4 ezer vállalatról van szó). Ez utóbbi gazdálkodók akkor esnek a szabályozás hatálya alá, ha éves pénzforgalmuk a 150 millió eurót eléri (a kiemelt szektorok esetében ez az összeg 40 millió euró).

Kritika a javaslattal kapcsolatban, hogy mindez így is azt jelenti, hogy

Ez a fejlemény rossz hír azon  lobbiszervezetek és emberi jogi NGO-k számára, akik a szélesebb körű átvilágítási szabályok mellett kardoskodtak.

A cégek polgári jogi felelősséggel tartoznak mindazon, az ellátási láncukon működő gazdálkodók jogsértéseivel kapcsolatban, amelyekkel rendszeres üzletszerű együttműködést folytatnak. A tényleges jogi felelősségre vonás azonban csak akkor valósulhat meg, ha a perben sikeresen bizonyítják, hogy a jogsértést előre lehetett látni, meg lehetett volna előzni, illetve, hogy a jogsértés bekövetkezésének elkerülése céljából a vállalat kellő gondossággal járt el.

Kép: WAKIL KOHSAR / AFP