A Bizottság legújabb, a cégek alapjogi fókuszú rendszabályozására vonatkozó javaslatának egyik hiányossága, hogy csak a legnagyobb vállalatokat érinti - az EU-ban működő vállalatok 99 százalékát nem.
Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság alapjogi átvilágításra vonatkozó javaslatcsomagját. Ezzel az uniós testület célja, hogy rábírja az Európai Unióban működő nagyvállalatokat arra, hogy felfedjék a világ előtt: alkalmaznak-e például jogellenesen gyermekmunkát, illetőleg betartják-e a vonatkozó környezetvédelmi sztenderdeket ellátási láncuk valamennyi stációján?
A kellő mértékű fenntartható vállalati gondosság elvén nyugvó javaslatcsomag (Corporate Sustainability Due Diligence) ezen felül kötelezi az európai cégek menedzsmentjeit arra, hogy az általuk vezetett vállalatok üzleti politikáit a párizsi klímaegyezményben megállapított klímacélok megvalósíthatósága függvényében állapítsák meg.
Az uniós jogalkotás szempontjából egyelőre gyermekcipőben járó európai bizottsági javaslat tárgyalása még csak most kezdődik meg az Európai Parlament termeiben és a kormányok között. Éppen ezért a Reuters szerint
Az alapjogi szempontú átvilágításban azoknak a cégeknek kell részt venniük, amelyek több mint 500 főt alkalmaznak, illetve, amelyek nettó pénzforgalma több mint 150 millió eurót tesz ki; így a javaslat jelenlegi formájában mindössze 13 ezer EU-ban bejegyzett vállalatot érint.
A szabályozási határ alacsonyabb a bizonyos szektorok, például a ruházati, faipari, energetikai és nehézipari termékek kereskedelme esetében. Ezeken a területeken a küszöb 250 munkavállaló és 40 millió euró pénzforgalom. A szabályozás kiterjed az Európai Unión kívül bejegyzett, de az EU területén működő cégekre is (nagyjából 4 ezer vállalatról van szó). Ez utóbbi gazdálkodók akkor esnek a szabályozás hatálya alá, ha éves pénzforgalmuk a 150 millió eurót eléri (a kiemelt szektorok esetében ez az összeg 40 millió euró).
Kritika a javaslattal kapcsolatban, hogy mindez így is azt jelenti, hogy
Ez a fejlemény rossz hír azon lobbiszervezetek és emberi jogi NGO-k számára, akik a szélesebb körű átvilágítási szabályok mellett kardoskodtak.
A cégek polgári jogi felelősséggel tartoznak mindazon, az ellátási láncukon működő gazdálkodók jogsértéseivel kapcsolatban, amelyekkel rendszeres üzletszerű együttműködést folytatnak. A tényleges jogi felelősségre vonás azonban csak akkor valósulhat meg, ha a perben sikeresen bizonyítják, hogy a jogsértést előre lehetett látni, meg lehetett volna előzni, illetve, hogy a jogsértés bekövetkezésének elkerülése céljából a vállalat kellő gondossággal járt el.
Kép: WAKIL KOHSAR / AFP
A világsajtó reflektorfénybe állította a magyar miniszterelnököt, miután Kötcsén arról beszélt: Magyarországnak választania kell a szuverén út és a „brüsszeli káosz” között, miközben Kijevnek jövőt, az EU-nak pedig új stratégiát sürgetett.
A szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon egyre több lehetőséget kínál. A Mohu hulladékudvarokban ingyenesen adhatjuk le a hulladékot, ezzel segítve a körforgásos gazdaságot.
Hiába támadja az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvényt.
Ismeretlent elkövetők „szabad Gáza” feliratot véstek egy emlékműre Lyonban.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet.
Fleck Zoltán nyilatkozatai jogi szempontból megalapozatlanok, Alaptörvény-ellenes logikára épülnek, veszélyes precedenst teremtenek a politikai erőszak relativizálásával.
A népszerű angol előadó igazán ütős meglepetéssel örvendeztette meg magyar rajongóit az MVM Dome-ban.
Donald Trump reméli, tettéért az elkövető halálbüntetést kap.
