„Sok szempontból terra incognita, ugyanakkor migrációs szempontból rendkívül jelentős terület, hiszen egyedül 2019-ben 130 ezren indultak útnak innen illegális útvonalakon” – mondta Mauritániát jellemezve a Mandinernek Azbej Tristan. A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárával néhány órával azután beszélgettünk, hogy hazatért az Afrika észak-nyugati vidékén található országból.
Megtudtuk, a legtöbben a szegénység és az élelmiszerhiány miatt indulnak el, a két, kéz a kézben járó probléma pedig súlyosbodik, mivel a még rendelkezésre álló kevés termőterületet is az elsivatagosodás fenyegeti. A migrációt választók leginkább Marokkó vagy a Kanári-szigetek felé indulnak. Utóbbi opció máris közvetlenül érinti az Európai Uniót, az ide igyekvők ráadásul általában csónaknak is alig nevezhető ladikokban szállnak tengerre, ami életveszélyes vállalkozás.
Nincs a nagy segélyszervezetek térképén
„Mauritánia nincs fent a nagy humanitárius szervezetek radarján, pedig támogatása fontos; itt még létezik a törékeny egyensúly, ami Maliban és más országokban már megbomlott, ez pedig terrorhoz vezetett” – mondta az államtitkár. Több szomszédos országban már iszlamisták pusztítanak és valós a veszély, hogy az erőszak átterjed Maliból, még akkor is, ha Mauritánia még tartja magát.
„A közel négymillió lakosú, szinte teljesen iszlám vallású ország egyébként türelmesen bánik vallási kisebbségeivel, a katolikus egyházat pedig szociális téren is partnernek tekinti, ami jó együttműködési alap” – mutatott rá Azbej Tristan.
Kérdésünkre, hogy a fentiek tükrében mi lehet a magyar humanitárius szerepvállalás célja, úgy fogalmazott: mindent meg kell tenni annak érdekében,
hogy az emberek helyben tudjanak boldogulni és ne kelljen az elvándorlást választaniuk, valamint azért is, hogy fennmaradjon a vallásközi párbeszéd és a béke.
Magyar vállalások Mauritániában
Az út során kötött megállapodások értelmében hazánk több projektben is részt vállal majd. Ezek egyike a Pánafrikai Nagy Zöld Fal Kezdeményezés – egy nemzetközi összefogás annak érdekében, hogy a Szahara déli részén, a Száhel-övezetben létrejöhessen egy 15 kilométer szélességű zöld sáv, amely nyugat-keleti irányban átszeli a kontinenst, feltartóztatva a sivatag terjedését. A nagy horderejű vállalkozás részeként a vegetációt megerősítve elterjesztik a fenntartható gazdálkodás modelljét. Ennek részeként Magyarország vállalta, hogy három közösségben fejleszti a fenntartható mezőgazdaság rendszerét és hozzájárul a zöld fal sikeréhez.