Ez az első alkalom, hogy a bíróság egy nővé változtatott transznemű férfinak jogot adott arra, hogy a gyermek születési okmányán az anyjaként szerepeljen.
Szerdán több francia médium, így a Valeurs actuelles magazin és a France 3 Occitanie rádióállomás is beszámolt arról, hogy a bíróság első alkalommal adott egy nővé változtatott transznemű férfinak jogot arra, hogy a gyermek születési okmányán az anyjaként szerepeljen – számolt be a Vasárnap.hu.
A Valeurs actuelles beszámolója szerint a szóban forgó pár eredendően heteroszexuális volt, és több gyermekük is született, tehát a „transznemű nő” a gyerekek biológiai apja, élettársa pedig az anyjuk. Az utolsó gyermek fogantatásakor azonban a férfi hivatalosan már nemet változtatott úgy, hogy még nem igényelte reproduktív szervei eltávolítását.
A lánya 2014-ben született, orvosilag tehát még férfi volt, ám nemét az okmányaiban 2011-ben már „nővé” változtatták.
A férfi neme megváltoztatása után, 2014 óta kéri, hogy ismerjék el nem szülő anyának” – emelte ki a Valeurs actuelles.
A pár utolsó gyermekének születése után viszont az anyakönyvvezető megtagadta a „nem szülő anya” által aláírt anyasági elismervény bejegyzését a születési anyakönyvi kivonatba. 2018 novemberében aztán a montpellier-i fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a születési anyakönyvi kivonatban fel kell tüntetni a „biológiai szülő” jelölést.
Szeptemberben a francia semmítőszék kijelentette, hogy a francia jog nem teszi lehetővé, hogy a gyermek apját vagy anyját „biológiai szülőként” jelöljék meg – összegezte az ügy jogi hátterét a Vasárnap.hu a France 3 Occitanie beszámolójára hivatkozva.
Szerdán a francia bíróság kimondta, hogy „kettős anyai leszármaztatásról” van szó
„A bíró úgy ítélte meg, hogy a gyermek születési anyakönyvi kivonatán nem szükséges feltüntetni a »nem szülő anyja« nemének megváltozását, ami miatt a lány az első francia gyermek lett, aki két anyától legálisan született” – kommentálja az ügyet a Valeurs actuelles.
Fotó: Ola Kjelbye / Collection ChristopheL/ AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
