Biztonságpolitikai megfontolások állnak a háttérben.
Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő
A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.
A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében. Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után
Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román-ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről.
A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román-ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.
„Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a +regionális biztonsági vezető hatalom+ státus amerikai segítséggel való elérése, és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő. Szerinte a két ország közötti problémák eltussolása azzal magyarázható, hogy Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái és a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán-román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – összegzett Barabás T. János.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner archív
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Reméljük, Orbán hamarosan megfékezi a sátáni, önpusztító gonoszságot.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Inkább azt kellene megvizsgálni, miért érezheti úgy Zelenszkij, hogy Magyarországon nem számíthat támogatásra.
Mindent meg akarnak tenni, hogy Magyarországot is belerángassák a háborús fősodorba.
Bizonyára okkal tapsol az Orbántól megszabadulni kívánó sokaság.
Az összeget azok a fiatalok kaphatják meg, akik kényszerű menekülésből térnek vissza Ukrajnába.
Reméljük, Orbán hamarosan megfékezi a sátáni, önpusztító gonoszságot.
Iránnal kapcsolatban az USA-nak nemzetbiztonsági és stratégiai, míg Trump elnöknek ezen túlmenő politikai céljai vannak.
