Lengyel elnök: A NATO egységes Ukrajnát illetően

A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.    

Nincs olyan tagállam, aki ne Ukrajnával lenne szolidáris

A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően „bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.    

A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban:

„Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.    

Joe Biden a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki

Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben „Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”. Bejelentette:

Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.    

A videokonferenciát követően Joe Biden is a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki, Jens Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország „bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”.    

Morawiecki nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videoértekezletnek – kedd délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást.    

A kormányfő ezzel a The Wall Street Journal című konzervatív amerikai lap szombati értesülésére utalt, mely szerint Berlin nem járult hozzá, hogy Tallinn Ukrajnának szállítsa az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadseregében használt, majd Észtországnak átadott D-30 nehéztüzérségi lövegeket.    

„Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz „gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló „volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak „Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.    

A lengyel kormányfő aláhúzta: „Varsó következetesen ellenszegül az Ukrajna ellen irányuló újabb orosz agressziónak, kiáll az ukrán szabadság, demokrácia, biztonság, valamint a béke mellett is”. Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta Oroszországot, hogy egy, Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

(MTI)

Fotó: Jens Stoltenberg, Twitter