A koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás elleni nagyobb nemzetközi összefogást sürgetett Hszi csin-ping kínai elnök hétfőn a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) virtuálisan elmondott megnyitóbeszédében, amelyben a „hidegháborús mentalitás” okozta károkra is kitért.
„Fel kell hagyni a hidegháborús mentalitással, és a békés együttélésre kell törekedni annak érdekében, hogy mindenki jól járjon. Mert a világunkat ma messze nem lehet békésnek nevezni” – fogalmazott az elnök, aki egyúttal felszólalt a protekcionizmus és az egyoldalú döntések ellen is, a hegemóniára törekvők bevett gyakorlatának nevezve őket. „Nem megyünk sokra a zéró összegű játszmákkal, amelyekben egyvalaki mások kárára erősödik” – tette hozzá.
Kína élenjár a vakcianadományok terén
Méltatta hazájának a járvány legyőzésére tett erőfeszítéseit, kiemelve, hogy
beleértve 600 millió adagnyi adományt Afrikába, illetve ezenfelül további 150 milliót Délkelet-Ázsiába.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban Hszi Csin-ping leszögezte, hogy Kína kész együttműködni más országokkal az ügyben, ám úgy vélte, a fejlett országok felelőssége a klímaváltozás elleni küzdelmet anyagiakkal és technológiával segíteni. Ígéretet tett emellett arra is, hogy
Az elmúlt öt évben az állampárt több lépést tett ebbe az irányba, vállalatcsoportok azonban azt vetik Peking szemére, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankokat és üzleti érdekeltségeket továbbra is korlátozások sújtják, amelyek elzárják az utat a legígéretesebb iparágak felé.
Jóllehet beszédében az elnök nem nevezett meg országokat, a csúcstalálkozót a Kína és az Egyesült Államok között mélyülő feszültség közepette tartják. Washington és Peking több kérdésben nem ért egyet, egyebek között a szellemi tulajdonra vonatkozó jogokban és az emberi jogok terén sem, továbbá eltérő álláspontot képviselnek a Tajvani-szoros és a Dél-kínai-tenger ügyében is.
Míg Kína saját területének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant, addig az Egyesült Államok, jóllehet nem ismeri el a szigetet hivatalosan,
Peking többször felszólította Washingtont, hogy tartsa magát az „egy Kína” elvéhez és azonnal szüntessen be mindenféle hivatalos egyeztetést Tajvannal a kínai-amerikai kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésének biztosítása érdekében.
Joe Biden amerikai elnök kormánya emellett többször hangoztatta, hogy elkötelezett a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség iránt, kiemelve a Dél-kínai-tengeren áthaladó hajók biztonságát, az amerikai külügyminisztérium pedig felszólította Pekinget, hagyjon fel az övezetben mutatott „agresszív viselkedésével”.
és katonai célra több mesterséges szigetet épített a térségben. Szeptemberben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália új, védelmi és biztonsági szervezet létrehozását jelentette be az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítására. A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést Peking határozottan elítélte, „hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.
(MTI)
Fotó: Ceng Shou Yi / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
„Egyél kevesebbet, mozogj többet” – üzente a rapper a kritikusnak.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
