Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt dőlhet el, hogy a szólásszabadság ugyanúgy illeti-e a keresztényeket, mint például a melegjogi szervezeteket.
Kedden tárgyalja az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a bostoni zászlórúd ügyét. A Shurtleff kontra Boston város-perben a tét a zsidó-keresztény hagyományokat közvetítő szervezetek szólásszabadsága. Történt ugyanis még 2017-ben, hogy Harold Shurtleff azt kérte a bostoni városvezetéstől, hogy egy időre húzza fel egyik zászlórúdjára a Camp Constitution nevű szervezet zászlaját. A szervezetet abból a célból alapították, hogy „elősegítse a zsidó-keresztény hagyományok USA-beli értelmezését”, a szervezet zászlaja pedig egy vörös színű keresztet ábrázol. Shurtleff kérését Boston városa elutasította.
Eddig úgy fest, hogy egyes lobbiszervezetek üzenhetnek, de a keresztények nem
Boston önkormányzatának épülete előtt rendszerint három zászló lobog. Az egyik rúdon az Amerikai Egyesült Államok lobogója lobog, alatta a POW/MIA (vagyis a hadifoglyokról és az ütközetben eltűnt személyekről megemlékező) zászlóval, a másodikra Massachusetts állam, a harmadikra pedig Boston város zászlóját szokás tűzni.
Esetenként kivételesen – kérelemre – az egyik zászlót le szokás cserélni. Az elmúlt 12 év során több USÁ-n kívüli állam zászlóját, például Kínáét és Kubáét is kitűzték.
úgyszintén az egyik rabszolgasággal foglalkozó szervezet, a National Juneteenth Observance Foundation lobogója.
A per a szólászabadságról szól
A Boston város által elutasított Camp Constitution alkotmányos jogaira, vagyis a szólásszabadságra alapozva perel a Legfelsőbb Bíróság előtt.
A szervezet arra hivatkozik, hogy a tiltás azt jelzi, hogy Boston város alkotmányellenesen hallgattatja el a népszerűtlennek tartott üzeneteket, a városvezetés pedig azzal védekezik, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy eldöntse, hogy zászlórúdjain milyen üzenetet közvetít a társadalom számára.
A bíróságok szerint a város csak a szólás szabadságát gyakorolta. Eszerint a város jogában áll eldönteni, hogy milyen zászlót tűz ki, s e döntésében nem korlátozhatja a diszkrimináció tilalma sem. Shurtleff az ítéleteket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt támadta meg 2021. júniusában.
Shurtleff érvelése azon alapul, hogy a bostoni városvezetés épülete előtti zászlórudak nem a Boston városának kommunikációs csatornái, hanem „közösségi fórumként” funkcionálnak.
Éppen emiatt diszkriminatív a keresztény szervezet kérésének elutasítása, amely álláspontja szerint pusztán azon az alapon történt, hogy a zászló maga is a kereszténységet jeleníti meg. Kiderült továbbá, hogy a városvezetés
így a keresztény szervezetre vonatkozó tiltás mondhatni példa nélkülinek tekinthető.
Bidenék fenntartanák a jogot arra, hogy az állam szelektálhasson a vélemények között
Az ügyben a Biden-adminisztráció álláspontja is tükröződik. Az ügyet támogató (amicus curiae) beadványában a szövetségi kormány alapvetően egyetért Shurtleffel abban, hogy Boston város zászlótűzési programja nem a kormányzati álláspontot hivatott tükrözni, hanem sokkal inkább a privát véleménynyilvánítás fóruma.
Ugyanakkor arra hívja fel a bíróságot, hogy erősítse meg a városvezetések és a kormányok jogát arra, hogy megfelelő mozgástérrel alakítsák ki az önkifejezési programok kereteit anélkül, hogy csorbulna a joguk arra, hogy megfelelően szabályozzák a közvetíteni kívánt üzenetet, s hogy bizonyos aktorokat kivonjanak a vélemény-nyilvánítási körből.
Ezzel az érveléssel Boston városa is azonosul; beadványaiban hangsúlyozza, hogy
„fontos, hogy a kormányok megtartsák a jogukat arra, hogy a polgárok nevében szóljanak, hogy állást foglalhassanak, s hogy mindeközben egyes véleményeket előnyben is részesíthessenek.”
Kép: STAN HONDA / AFP
Dobozi Gergely
A pap és a templom tisztelete alapvető erkölcsi norma – mondja a Mandinernek Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Makláry Ákost Hadházy Ákosék keddi, ferenciek terei akciójáról kérdeztük. Interjúnk.
Timothy Garton Ash szerint a demokratáknak négyszáz napjuk maradt.
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Túlságosan könnyű megülni a langyos vízben, és elhinni, hogy sosem jöhet olyan új medencemester, aki lassan felforralja a vizet. Pedig jöhet, és látjuk, hogy itt van a kapuban. Giró-Szász Áron írása.
Öt rendőr fogta el a London-Heathrow repülőtéren.
Több ezren szolgálnak Zelenszkij hadseregében.
Mindenkit megnyugtattak, az építkezés alatt nem lesz semmilyen fennakadás a térségben.
Mit összeadózik, hogy a „tehetségtelenek” kapjanak pénzt!
