Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt dőlhet el, hogy a szólásszabadság ugyanúgy illeti-e a keresztényeket, mint például a melegjogi szervezeteket.
Kedden tárgyalja az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a bostoni zászlórúd ügyét. A Shurtleff kontra Boston város-perben a tét a zsidó-keresztény hagyományokat közvetítő szervezetek szólásszabadsága. Történt ugyanis még 2017-ben, hogy Harold Shurtleff azt kérte a bostoni városvezetéstől, hogy egy időre húzza fel egyik zászlórúdjára a Camp Constitution nevű szervezet zászlaját. A szervezetet abból a célból alapították, hogy „elősegítse a zsidó-keresztény hagyományok USA-beli értelmezését”, a szervezet zászlaja pedig egy vörös színű keresztet ábrázol. Shurtleff kérését Boston városa elutasította.
Eddig úgy fest, hogy egyes lobbiszervezetek üzenhetnek, de a keresztények nem
Boston önkormányzatának épülete előtt rendszerint három zászló lobog. Az egyik rúdon az Amerikai Egyesült Államok lobogója lobog, alatta a POW/MIA (vagyis a hadifoglyokról és az ütközetben eltűnt személyekről megemlékező) zászlóval, a másodikra Massachusetts állam, a harmadikra pedig Boston város zászlóját szokás tűzni.
Esetenként kivételesen – kérelemre – az egyik zászlót le szokás cserélni. Az elmúlt 12 év során több USÁ-n kívüli állam zászlóját, például Kínáét és Kubáét is kitűzték.
úgyszintén az egyik rabszolgasággal foglalkozó szervezet, a National Juneteenth Observance Foundation lobogója.
A per a szólászabadságról szól
A Boston város által elutasított Camp Constitution alkotmányos jogaira, vagyis a szólásszabadságra alapozva perel a Legfelsőbb Bíróság előtt.
A szervezet arra hivatkozik, hogy a tiltás azt jelzi, hogy Boston város alkotmányellenesen hallgattatja el a népszerűtlennek tartott üzeneteket, a városvezetés pedig azzal védekezik, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy eldöntse, hogy zászlórúdjain milyen üzenetet közvetít a társadalom számára.
A bíróságok szerint a város csak a szólás szabadságát gyakorolta. Eszerint a város jogában áll eldönteni, hogy milyen zászlót tűz ki, s e döntésében nem korlátozhatja a diszkrimináció tilalma sem. Shurtleff az ítéleteket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt támadta meg 2021. júniusában.
Shurtleff érvelése azon alapul, hogy a bostoni városvezetés épülete előtti zászlórudak nem a Boston városának kommunikációs csatornái, hanem „közösségi fórumként” funkcionálnak.
Éppen emiatt diszkriminatív a keresztény szervezet kérésének elutasítása, amely álláspontja szerint pusztán azon az alapon történt, hogy a zászló maga is a kereszténységet jeleníti meg. Kiderült továbbá, hogy a városvezetés
így a keresztény szervezetre vonatkozó tiltás mondhatni példa nélkülinek tekinthető.
Bidenék fenntartanák a jogot arra, hogy az állam szelektálhasson a vélemények között
Az ügyben a Biden-adminisztráció álláspontja is tükröződik. Az ügyet támogató (amicus curiae) beadványában a szövetségi kormány alapvetően egyetért Shurtleffel abban, hogy Boston város zászlótűzési programja nem a kormányzati álláspontot hivatott tükrözni, hanem sokkal inkább a privát véleménynyilvánítás fóruma.
Ugyanakkor arra hívja fel a bíróságot, hogy erősítse meg a városvezetések és a kormányok jogát arra, hogy megfelelő mozgástérrel alakítsák ki az önkifejezési programok kereteit anélkül, hogy csorbulna a joguk arra, hogy megfelelően szabályozzák a közvetíteni kívánt üzenetet, s hogy bizonyos aktorokat kivonjanak a vélemény-nyilvánítási körből.
Ezzel az érveléssel Boston városa is azonosul; beadványaiban hangsúlyozza, hogy
„fontos, hogy a kormányok megtartsák a jogukat arra, hogy a polgárok nevében szóljanak, hogy állást foglalhassanak, s hogy mindeközben egyes véleményeket előnyben is részesíthessenek.”
Kép: STAN HONDA / AFP
Dobozi Gergely
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Jön egy új iszlamofóbia szabályozás, amely nem a kissebséget, hanem a többséget kényszeríti alkalmazkodásra.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
Napra pontosan egy kerek évig bírta.
