„Ezeknek az embereknek a huszadik századi borzalmak német történelme nem a saját történelmük” – tette hozzá Bärbel Bas.
Az antiszemitizmus nemcsak a németek korábbi nemzedékeinek szégyene, hanem a jelenkori német társadalom problémája – emelte ki Bärbel Bas, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke csütörtökön az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 77. évfordulóján tartott ünnepi ülésen.
A legfőbb német közjogi méltóságok és az izraeli parlament (Kneszet) elnökének részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke a német társadalom átalakulásáról szólva aláhúzta, a lakosság egyre nagyobb részének nincsenek német felmenői, és ezeknek az embereknek a huszadik századi borzalmak német történelme nem a saját történelmük. Ez még fontosabbá teszi szerint az iskolák, emlékhelyek és múzeumok munkáját. Ugyanakkor az emlékezés és a történelem ismerete önmagában nem ad védettséget az ordas eszmékkel szemben. Ezt mutatja, hogy a német lakosság egyharmada úgy gondolja, hogy a zsidók a kelleténél nagyobb befolyással rendelkeznek – tette hozzá.
A többséget ugyan nem sikerült gyűlölködésre uszítani és elszakítani a demokráciától, de „az antiszemitizmus köztünk van”, a jobboldali szélsőségesek, a revizionisták és a nacionalisták választási sikerei pedig azt mutatják, hogy legfőbb ideje cselekedni – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus. Hangsúlyozta, hogy „több bátorságot kell venni az intoleranciához”, megértés és türelem nélkül kell fellépni az embergyűlölettel, antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben. A demokrácia nem viseli az örökkévalóság pecsétjét, hanem olyan polgároktól függ, akik értékelik és élettel töltik meg – tette hozzá Bärbel Bas.
A Bundestagban 26. alkalommal tartottak emlékülést a náci diktatúra áldozatainak tiszteletére. Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal az 1934-ben Kippenheimben született Inge Auerbacher, aki elmondta, hogy ő az utolsó zsidó lány, aki a Baden-Württemberg tartományi faluban jött világra. Mint mondta, kisgyerekként „a borzalom és a gyűlölet” világában élt, és koncentrációs táborba hurcolták csak azért, mert zsidó volt, noha családja mindent megtett Németországért, több rokona el is esett az első világháborúban, édesapja pedig kitüntetést kapott vitézségéért. Kiemelte, hogy már 75 éve New Yorkban él, mégis mindenre emlékszik a hazájában elszenvedett gyötrelmekből, amelyek forrása, a zsidókkal szembeni gyűlölet „rákos daganata” ismét burjánzik sok országban, így Németországban is. Ezt a betegséget le kell győzni, minél hamarabb – figyelmeztetett Inge Auerbacher.
(MTI)
Nyitókép: Bernd Von Jutrczenka / DPA / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Így fog véget érni. Ez Donald Trump terve. Biztosíthatom – hangsúlyozta Romano Prodi.
A fővárosi zöld-fehérek rangadót nyertek a DVSC vendégeként.
