Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján.
A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozást lezárva, Stoltenberg hangsúlyozta: az orosz vezetés továbbra is folytatja agresszív és destabilizáló akcióit szomszédjai ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon. Mint mondta, a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére – többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások – hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen.
2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta”
– tette hozzá. Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek adott sajtónyilatkozatában ugyanakkor elmondta: Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.
a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Oroszország akár rövid időn belül is elrendelheti Ukrajna lerohanását, ha találna rá ürügyet. Az amerikai diplomácia irányítója megerősítette, hogy a NATO készen áll, hogy gazdasági és politikai szankciókat foganatosítson, ha ez megtörténne.
Nem tudjuk, hogy Putyin elnök meghozta-e a döntést az intervenció elindításáról,
de azt tudjuk, hogy elegendő katonai kapacitást épített ki az ukrán határon ahhoz, hogy ezt gyorsan megtehesse. Fel kell készülnünk minden eshetőségre” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter a tanácskozáson jelen lévő újságíróknak. Mint mondta, az Egyesült Államok világossá tette a Kreml számára, hogy „határozottan fog fellépni, többek között olyan nagy hatású intézkedésekkel, amelyektől a múltban tartózkodott”.
Blinken a tervek szerint csütörtökön Svédországban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű ülésén találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Mint Rigában kifejtette: bátorítani fogja Oroszországot hogy térjenek vissza a helyzet diplomáciai úton történő megoldásához.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök a tanácskozás szerdai ülése után újságíróknak nyilatkozva
„Az orosz katonai erők koncentrációja az ukrán határon, a fehérorosz vezetés által szervezett migránsválság, az orosz gáz korlátozása, és a dezinformációs kampányok mind összefüggnek, és egyetlen céljuk van: Európa destabilizálása” – jelentette ki a lett kormányfő.
(MTI)
Fotó: Evgeny Odinokov / Sputnik / Sputnik via AFP
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A magyar válogatott csapatkapitánya nem felejtette el ígéretét.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
