Az amerikai hadsereg következetesen alábecsülte a közel-keleti és dél-ázsiai konfliktusövezetekben végrehajtott dróntámadások civil áldozatainak számát – közölte szombaton a New York Times.
Az amerikai lap birtokába került, polgári áldozatról szóló több mint 1300 jelentést tartalmazó bizalmas kormányzati iratok eltérő képet festenek ahhoz képest, amit Washington dzsihadisták elleni precíziós csapásokkal folytatott háborúnak mutat be. A dokumentumok tanúsága szerint a légicsapásokat tévedések és civil áldozatok ezrei kísérték.
„Az amerikai légiháborút hiányos felderítés, elhamarkodott és pontatlan rakétacsapások, valamint civilek ezreinek, köztük sok gyerek életének a kioltása jellemezte” – olvasható a lapban. A New York Times állítása szerint „átláthatatlanság és büntetlenség váltotta fel” Barack Obama azon ígéretét, hogy a bevetések átláthatók lesznek. „Egyetlen jelentés sem jutott arra a következtetésre, hogy mulasztás történt volna” – kifogásolta a lap felidézve, hogy Obama volt az első amerikai elnök, aki előnyben részesítette a dróncsapásokat az amerikai katonák életének megóvása érdekében.
A New York Times kutatómunkája során azonban arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagon által elismert adatok „jelentősen alá vannak becsülve”. Az amerikai erők ugyanis gyakran rosszul ítélték meg a helyzetet. Voltak esetek, amikor egy lebombázott helyszínre siető embereket az Iszlám Állam dzsihadistáinak nézték, nem pedig olyanoknak, akik mindössze segítséget akartak nyújtani. Egy másik esetben küszöbön álló támadásként értékelték azt, hogy egyszerű motorosok „alakzatban” közlekedtek.
A lap által végrehajtott elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy a vizsgált esetek 17 százalékában követtek el hibákat, és a polgári halottak és sebesültek harmada ezekre vezethető vissza.
Az amerikai hadsereg például úgy ítélte meg, hogy nincsenek civilek egy olyan házban, amelyet a ramadán iszlám böjti hónap alatt figyeltetett meg, annak ellenére, hogy napközben több család is az épületben keresett menedéket a hőség elől.
A New York Times által vizsgált 1311 esetből a Pentagon csak 216-ot minősített hitelesnek. A jelentéseket a védelmi tárca gyakran azzal utasította vissza, hogy a videófelvételeken nem lehetett holttesteket látni a romok között, vagy a felvételek rövid volta nem tette lehetővé következtetések levonását.
„A világ legjobb technológiáinak alkalmazása mellett is történnek hibák, amelyek hibás információkra, vagy a rendelkezésre álló adatok téves értelmezésére vezethetők vissza” – hangsúlyozta az amerikai hadsereg közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnokságának (Centcom) egyik szóvivője a lapnak nyilatkozva. Kijelentette: a hadsereg mindent megtesz, hogy elkerülhetők legyenek a károk, és kivizsgál minden hiteles értesülést. „Sajnáljuk minden egyes ártatlan élet kioltását” – tette hozzá az illetékes.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Egymás hegyén-hátán a csapatok.
Az ukrán parlament 2028-ra EU-csatlakozást jósol.
