Az egyházi vezető következetesen harcolt az igazságosságért, a fehér felsőbbrendűségi rendszer megszűnése után a megbékélés mellett állt ki.
Kilencvenéves korában elhunyt Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai anglikán egyházi vezető.
Cyril Ramaphosa közleményében azt írta: Desmond Tutu halálával a nemzet búcsút vesz a kiváló dél-afrikaiak egy olyan nemzedékétől, akik egy felszabadult Dél-Afrikát hagytak hátra. Az apartheid-ellenes küzdelem jelképeként Tutu következetesen harcolt az igazságosságért, a fehér felsőbbrendűségi rendszer megszűnése után a béke és a megbékélés mellett állt ki.
„Az egyetemes emberi jogok felekezetek nélküli, befogadó bajnokaként tűnt ki” – hangsúlyozta Ramaphosa.
Desmond Tutu a fekete bőrűek felszabadításáért folytatott küzdelem idején a nagy politikai tekintélyével kapcsolatos bírálatokat azzal utasította vissza, hogy az apartheid természeténél fogva rossz, erkölcstelen és teljesen összeegyeztethetetlen Isten szavával.
Desmond Mpilo Tutu 1931. október 7-én született a Johannesburgtól nyugatra fekvő Klerksdorpban, egy metodista iskola igazgatójának fiaként. A családnak nem volt pénze arra, hogy orvosi tanulmányokat folytasson, ahogyan szerette volna. Tanárnak tanult, és hamarosan a teológia felé fordult. Harmincéves korában az anglikán egyház papja lett, és a londoni King's College-ba indult további tanulmányok folytatására.
Évekkel később, 1975-ben visszatért a zűrzavaros Dél-Afrikába. Rá egy évre a kis hegyi királyság, Lesotho püspöke lett. Két év múlva visszatért Johannesburgba, hogy a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának (SACC) apartheidellenes kampányát vezesse. Hamarosan hírnevet szerzett az apartheid szókimondó elítélésével, növekvő nemzetközi hírneve miatt a kormány élesen bírálta. A megtorlás jegyében 1980-ban és 1981-ben elvették tőle az útlevelét.
Johannesburg püspökeként eltöltött két év után, 1986-ban, amikor az erőszak tetőfokára hágott, Tutut Fokváros érsekévé választották. A fehér kisebbség uralmának utolsó éveiben Tutu újra és újra szankciókra szólított fel, tiltakozó felvonulásokat vezetett, és szószékét használta fel a fokozódó állami elnyomás ellen.
A fekete vezetők szabadon bocsátása és Nelson Mandela első demokratikus elnökké választása után Tutu új szerepet vállalt az ország Igazság és Megbékélés Bizottságának (TRC) elnökeként. A bizottság az apartheid atrocitásait vizsgálta, és Tutu a megbékélésért könyörgött a dél-afrikaiaknak - feketéknek és fehéreknek egyaránt -, gyakran sírva fakadt, amikor az áldozatok tanúskodtak. Később szálka lett a feketék vezette kormány szemében is, mert bírálta a korrupciót, az elit kiváltságait és a szegénység felszámolásának kudarcát.
2013 májusában Tutu megvonta támogatását a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszustól. Szókimondó kritikusa volt Jacob Zuma korábbi dél-afrikai elnöknek, aki 2018-ban számos korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült, és továbbra is bírósági eljárás alatt áll.
Társadalmi kérdésekben liberális nézeteket vallott, egyben arra biztatta a férfiakat, hogy álljanak ki a nők jogaiért. A közelmúltban, a koronavírus világjárvány idején azt mondta, többet kell tenni annak érdekében, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok gyorsabban hozzáférjenek a Covid-19 vakcinákhoz, diagnosztikai eszközökhöz és kezeléshez. Miután évekig küzdött a prosztatarákkal, a közelmúltban ismét megromlott az egészsége, és többször került kórházba fertőzésként vagy gyulladásként leírt betegségek miatt.
MTI/Kép:Gideon Mendel, AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Több mint 280 jelölt közül választották ki a díjazottat.
Az eddigi tárgyalások során tüntetők gyűltek össze a bíróság előtt, követelve, hogy a gyanúsítottak ne kapjanak óvadékot.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dél-Afrika is beállt Kína, Brazília és a többi 110 ország békevágya mögé.
Kötelesek elrejteni hangjukat, arcukat és testüket tetőtől talpig. Visszaállították a házasságtörő nők megkorbácsolását és megkövezését is.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
