Nyilatkozatot írt alá Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatásáról Volodimir Zelenszkij ukrán, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök hétfőn a nyugat-ukrajnai Hutában megtartott találkozójukon.
Zelenszkij a találkozó után kifejtette: a most aláírt közös nyilatkozatban rögzítették, hogy Lengyelország és Litvánia „egyértelműen" támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, továbbá az orosz agresszió elleni küzdelmét – számolt be a Korreszpondent.net hírportál.
Kitért arra, hogy Ukrajna elsődlegesen a vele szomszédos országokkal igyekszik szorosabbra vonni a kapcsolatait. „Nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, és a NATO-nak sem. Ezért mindenekelőtt szomszédi kapcsolatainkat erősítjük" – mondta. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna gázszállítással nyújtott segítséget Moldovának, amikor az energiahordozó súlyos hiányával küzdött, Litvániának pedig a migránsok elleni határzár kiépítésében segédkezett. Véleménye szerint számos ország – köztük Ukrajna – NATO-csatlakozása akkor válik valóra, „amikor a NATO rájön, hogy nem a NATO erősíti meg a többi államot biztonsági szempontból, hanem az erős államok erősítik a NATO-t".
A közös sajtóértekezleten Zelenszkij „újabb, Ukrajna elleni orosz információs támadásnak" minősítette azokat az információkat, melyek szerint Oroszország atomfegyvereket telepíthet Fehéroroszországba. Megjegyezte, hogy az efféle „ijesztgetések" Ukrajna számára már megszokottakká váltak. Az ukrán államfő emlékeztetett arra, hogy korábban az Oroszország által megszállt Krím-félszigettel kapcsolatosan is felröppentek hírek arról, hogy Oroszország atomfegyvereket készülne telepíteni oda. „Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ilyen dolgokkal nem szabad játszani" – tette hozzá.
Andrzej Duda az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint ismételten hangot adott azon véleményének, hogy
„Ma két válság van körülöttünk. Az első a határon kialakult válság, amelyet a fehéroroszországi rezsim váltott ki. Ezt kétség kívül Moszkva támogatja, mert szerintem senki sem kételkedik abban, hogy ezeket az akciókat velük egyeztetik" – fejtette ki Duda. A második válság alatt az Ukrajna határainál összevont orosz csapatokat értette. Ez utóbbival összefüggésben leszögezte, hogy a NATO-tagállamoknak semmi esetre sem szabad engedniük a szövetség további keleti bővítésének leállítására vonatkozó orosz „zsarolásnak". A lengyel államfő szerint a NATO-tagállamoknak „ellenultimátumot kell adniuk Moszkvának".
Duda azt hangoztatta, hogy a háttérben az húzódhat meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „most valóban meg kell mutatnia Oroszország nagyhatalmi súlyát, vagy esetleg azt gondolja, hogy a NATO meggyengült, és enged a követelésének". A lengyel államfő leszögezte: Ukrajna biztonsága alapvető fontosságú, ezért szomszédjainak és a NATO-országoknak készen kell állniuk arra, hogy segítsék védelme megerősítésében, mindent el kell követniük annak érdekében, hogy Oroszország ne támadja meg Ukrajnát.
(MTI)
Fotó: Handout / UKRAINE PRESIDENCY / AFP
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
A Nemzetek Ligája A divíziójában való szereplésről döntő osztályozó odavágója lesz a nemzeti együttes ezredik hivatalos mérkőzése.
