– jelentette ki szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, reagálva Brüsszel aznapi döntésére a Varsóval szembeni kötelezettségszegési eljárás elindításáról. Szerinte az EB „helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről”, és egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy „a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk,
Lengyelországon kívül egyéb uniós tagállamokban is született olyan alkotmánybírósági ítélet, amely a nemzeti jog elsőbbségét mondta ki az uniós jogrenddel szemben.
Németországban például egyenesen az 1970-es években gyökerező gyakorlata alakult ki ennek: az úgy nevezett „Solange I. és II.” ítéletekkel a német testület alapjogi kérdésekben megteremtette a közösségi aktusok felülvizsgálatának lehetőségét. Napjainkban Németország Alkotmánybírósága újabb kérdésben határozott: az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Európai Központi Bank PSPP eszközvásárlási programjára vonatkozó 2014-es határozatait. E döntésével az Európai Bíróságnak is „nekiment”: kimondta, hogy a fórum hatáskörtúllépést követett el az ügyben.
Az olasz alkotmánybíróság egy 2018-as döntésben erősítette meg hatáskörét arra, hogy az uniós jog és az alkotmányos értékek, valamint az alapjogok közötti összeütközést vizsgálja.