Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel
a brüsszeli testület szerint "komoly aggályok" merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt.
A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a taláros testület azt a döntést hozta, hogy uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmánnyal.
Az Európai Bizottság szerint a lengyel alkotmánybíróság e határozatai "sértik az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvét, valamint az uniós bíróság ítéleteinek kötelező erejét." A testület továbbá úgy véli, hogy az alkotmánybíróság döntései sértik az uniós jogot a hatékony bírói jogvédelemhez.
Az Európai Bizottság helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió szervei közötti hatásköri megosztást
– jelentette ki szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, reagálva Brüsszel aznapi döntésére a Varsóval szembeni kötelezettségszegési eljárás elindításáról. Szerinte az EB „helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről”, és egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy „a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk,
Lengyelországon kívül egyéb uniós tagállamokban is született olyan alkotmánybírósági ítélet, amely a nemzeti jog elsőbbségét mondta ki az uniós jogrenddel szemben.
Németországban például egyenesen az 1970-es években gyökerező gyakorlata alakult ki ennek: az úgy nevezett „Solange I. és II.” ítéletekkel a német testület alapjogi kérdésekben megteremtette a közösségi aktusok felülvizsgálatának lehetőségét. Napjainkban Németország Alkotmánybírósága újabb kérdésben határozott: az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Európai Központi Bank PSPP eszközvásárlási programjára vonatkozó 2014-es határozatait. E döntésével az Európai Bíróságnak is „nekiment”: kimondta, hogy a fórum hatáskörtúllépést követett el az ügyben.
Az olasz alkotmánybíróság egy 2018-as döntésben erősítette meg hatáskörét arra, hogy az uniós jog és az alkotmányos értékek, valamint az alapjogok közötti összeütközést vizsgálja.
A francia Alkotmánytanács többször is leszögezte, hogy a francia jogrend élén az alkotmány áll, az uniós jog pedig nem ronthatja le annak rendelkezéseit az alkotmányozó kifejezett hozzájárulása nélkül.