Az Európai Bíróság (EUB) úgy döntött, hogy az azonos nemű szülőket és gyermekeiket minden tagállamban családként kell elismerni.
Az uniós bíróság keddi, mérföldkőnek számító ítéletében kijelentette, hogy ha egy ország elismeri a szülői kapcsolatot egy gyermekkel, akkor minden tagállamnak ezt kell tennie a gyermek szabad mozgáshoz való jogának biztosítása érdekében.
Az ügy azután került a bíróság elé, hogy a bolgár hatóságok megtagadták a születési anyakönyvi kivonat kiadását egy azonos nemű pár újszülött lányának arra hivatkozva, hogy egy gyereknek nem lehet két anyja –írta meg az Euronews.
A bolgár Kalina Ivanova és a brit gibraltári születésű Jane Jones a 2019-ben Spanyolországban született Sara édesanyjaként van nyilvántartva. De egyik szülő sem spanyol származású, ami azt jelenti, hogy Spanyolországban nem kaphat állampolgárságot, és az 1981-es brit állampolgársági törvény értelmében Jones nem ruházhatja át a brit állampolgárságot a lányára, mivel Gibraltáron született.
Ennek alapján Ivanova bolgár állampolgárságot kért gyermeke számára, amelyet később az azonos neműek házassága és élettársi kapcsolata miatt elutasítottak, mivel ezt Bulgária jogilag nem ismeri el. Ennek eredményeként Sarát a hontalanság veszélye fenyegette, nem kapott állampolgárságot, nem hagyhatta el családja lakóhelye szerinti országát, Spanyolországot, és nem rendelkezett személyes okmányokkal sem, ami korlátozta az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a társadalombiztosításhoz való hozzáférését. Az EUB viszont kimondta, hogy a gyermeknek bolgár útlevelet kell kiállítani – összegezte az esetet az Euronews.
„Ez egy igazi bizonyítéka annak, hogy az EU az egyenlőség uniója, és várjuk, hogy a szivárványcsaládok mindenki mással egyenrangúan élvezhessék a szabad mozgáshoz való jogokat és más alapvető jogaikat. Fontos, hogy az ítéletet mielőbb végrehajtsák, nem csak Sara baba és családja miatt, hanem más családok miatt is, akik hasonló küzdelmekkel néznek szembe EU-szerte” – mondta Arpi Avetisyan, az ILGA-Europe civil szervezet peres ügyekért felelős vezetője az ítéletet követő keddi beszédében. „A régóta várt ítélet egyértelművé tette, hogy az egyik EU-tagállamban megállapított szülői hovatartozást egy másik tagállam nem vetheti el azzal az ürüggyel, hogy megvédi a nemzeti identitást” – tette hozzá.
A két nő közleményében üdvözölte a döntést, mondván, ez „nagy előrelépés az összes LMBT+ család számára Bulgáriában és Európában, ami 100 000-150 000 gyermek életére lesz hatással az EU-ban” – reagált a Facebookon a bolgár LMBT+ jogok védelmével foglalkozó szervezet, a Deystvie.
Fotó: Nicolas Guyonnet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
És ezt még tudta fokozni...
