Révbe ért a digitális piacokról szóló uniós jogszabálytervezet

Tegnap az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága hosszas vita után jóváhagyta a digitális piacokról szóló jogszabálytervezetet, miután

Ezzel egy lépéssel ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy az Európai Unióban a digitális platformokra jóval szigorúbb szabályozás vonatkozzon. Az uniós versenypolitikai szabályozásokkal ellentéteben a tervezet ex ante, nem pedig ex post megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy előzetesen lefektetett kötelezettségeket tartalmaz majd. 

Eddig nem volt egyetértés azzal kapcsolatban, hogy pontos kikre is vonatkozzon az új szabályozás, ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy az uniós törvény betartatásában milyen szerepe lesz az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Múlt héten tizennyolc kereskedelmi szakszervezet közös levélben fordult az EU-hoz, a gazdasági szereplők képviselői ugyanis nem értettek egyet az új törvény hatályának túlzott kiterjesztésével, valamit kifogásolták az Európai Bizottság túlzott mozgásterét is. Végül azonban az az álláspont, hogy a törvényt a legnagyobb piaci szereplők kordában tartására kell összpontosítani kissebségbe került,

A másik sarkalattos pontról, az Európai Bizottság szerepéről is egy kompromisszumos megállapodás született. Növelték a nemzeti versenyhatóságok szerepét, akik a Bizottság számára szakmai tanácsadást nyújtunk és hozzájárulnak a vizsgálatokhoz is. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a szakszervezek által kifogásolt mérlegelési jogkör és a jogbiztonság esetleges hiánya továbbra is megválaszolatlan kérdések maradtak. Ezen a téren a kompromisszum felé való lépés nem hozott áttörést. 

Más területen viszont sikerült komolyabb változtatásokat is elérni a szövegtervezetben. A killer acquisition-ként ismert felvásárlások – amikor domináns platformok kicsi, de sikeres induló vállalkozásokat kebeleznek be – ellen fel kíván lépni a törvény, pedig előzetesen a Bizottság nem támogatta ezt. A tegnapi döntés értelmében a szabályok szisztematikus megsértése vonhat olyan következményt maga után, hogy a Bizottság ideiglenesen megtiltja a cégek felvásárlását. Ugyanakkor

Utóbbit a tegnapi vita során emelték meg, ami elsősorban az olyan nagyvállalatoknak szól, mint a Facebook és a Google. Esetükben ugyanis egy, az éves bevételük 10 százalékát jelentő bírság megfizetése nem biztos, hogy minden esetben garantálta volna a törvénysértő magatartással való felhagyást.

A célzott hirdetések egy másik olyan vitatott kérdés volt, melyről eddig nem született megállapodás.

Ez nem is meglepő, mivel egy folyamatosan növekvő piacról van szó: Európában több mint 30 milliárd eurót költenek évente a cégek ilyen digitális hirdetésekre. Végül a kompromisszum az utóbbi álláspontot tükrözi inkább, hiszen egyedül a kiskorúaknak szánt célzott hirdetések betiltását tartalmazza a szöveg. 

Továbbá a tervezetbe bekerült egy másik, a technológiai vállalatok által vitatott kérdés is, méghozzá az üzenetküldő szolgáltatások összehangolása. Az uniós törvényhozók el akarják érni, hogy senki se legyen arra kényszerítve, hogy egy adott üzenetküldő alkalmazást használjon. Így amennyiben a tervezetet az EP decemberi plenáris ülésén elfogadják – amire a kompromisszumos szöveg miatt nagy esély van – hamarosan a Messengeren elküldött üzenetünket a WhatsAppon is olvashatjuk majd. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP