Ötvennyolc éve, 1963. november 22-én történt a Kennedy-gyilkosság

2021. november 22. 16:56

Az aktákat 75 évre titkosították, így 2038-ben lesznek nyilvánosak.

2021. november 22. 16:56
null

A Texas állambeli Dallasban 1963. november 22-én, megyilkolták John Fitzgerald Kennedyt az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökét. Ő volt a negyedik amerikai elnök, akit hivatali ideje alatt meggyilkoltak. A merénylet következtében az elnök meghalt, de megsebesült John Connally, Texas állam kormányzója is. Az egyetlen ember, aki Kennedyn és Connallyn kívül megsérült, egy nézelődő, James Tague volt, akit betontörmeléktől származó sérülés ért, amit az első, elhibázott lövés járdaszigetbe csapódott golyója vert fel.

Hivatalosan 13.38-kor jelentették be Kennedy halálát

A gyilkossággal egy magányos tettest, Lee Harvey Oswaldot gyanúsították, akit hamar le is tartóztattak. 

Negyvennyolc órával és 7 perccel később Jack Ruby bártulajdonos a merénylőt hasba lőtte, ezért ő is hamarosan meghalt. A Kennedy-gyilkosság körülményeinek kivizsgálására kongresszusi bizottságot állítottak fel, melynek élére Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került. A tíz hónapos munka után elkészült Warren-jelentés szerint Oswald „magányos tettes” volt és nem állt mögötte összeesküvés. Az aktákat 75 évre titkosították, így 2038-ben lesznek nyilvánosak. A Kennedy-család mindenesetre arra kérte pár hete Joe Biden elnököt, hogy hozza ezeket nyilvánosságra.

A rejtélyes gyilkosság a történészek és összeesküvés-hívők egyik kedvence

Sokan nem hiszik el, hogy Kennedy elnököt Lee Harvey Oswald egymaga lőtte le. Oliver Stone filmje Jim Garrison ügyész nyomozásáról 1991-ben látott napvilágot, és nagy sikert aratott Kevin Costner főszereplésével. A megtörtént eseten alapuló film az egyetlen olyan vádemelés történetét dolgozza fel, melyben egy new orlenans-i férfit, Clay Shawt gyanusították meg összeesküvésben való részvétellel. A vádlottat felmentették, ám ennek ellenére sokan úgy vélik a mai napig, hogy a CIA maffiával szövetkezett ügynökei gyilkolták meg. A teória szerint a gyilkosságra közvetve Fidel Castro vagy Lyndon B. Johnson adhatott parancsot.

A filmben is felmerül a „mágikus golyó” kérdése, mely felveti a kérdést, hogy valóban három lövés dördült-e, és hogy mindet egyazon helyről, azaz a tankönyvlerakatból adták-e le, ahol Oswald – a film története szerint az összeesküvés bűnbakja – tartózkodott. Vitatható az is, hogy Kennedyt mindhárom találat hátulról érte volna és hogy a Connally kormányzót megsebesítő golyó először az elnököt találta volna el. A Warren-bizottság több tanúja határozottan állította: az első lövés elölről a felüljáróról érkezett, míg a másik oldalról, a domb felöl, így Oswaldon kívül legalább még egy, de inkább két személynek kellett részt vennie Kennedy meggyilkolásában.

Fotó: Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
amca
2021. november 23. 18:26
Jancsi ! Ján ! Jován. Kellett neked Amerika Nemzeti Bank.
Gögl
2021. november 23. 11:19
Na most akkor nem az asszony ölte meg?
scion
2021. november 23. 07:35
aztán 2038ban megint titkosítják 50 évre..
Agricola
2021. november 22. 22:52
A Kennedy gyilkosság annak idején lehetőséget adott sok gátlástalan alaknak, akik a nyilvánosság fényében kívántak tündökölni. Közéjük tartozott New Orleans kerületi ügyésze, Jim Garrison meg a híres rendező Oliver Stone is, aki JFK címmel filmet készített. Abraham Zapruder nevű néző 8 milliméteres filmen közelről rögzítette a Kennedy gyilkosságot. A képkockák lehetőséget adnak a történtek pontos elemzésére. Nemrég az Investigation Discovery csatornán felhasználva a rögzített képkockák információit, valamint a modern lézeres mérési technikát elemezték a történteket, megállapították, hogy a lövéseket, köztük a gyilkos lövést is Oswald adta le a könyvtár ötödik emeletéről, Nem jött lövés más irányból. A korábban Szovjetunióba emigrált, majd onnan visszatérő Oswald kubai forradalom felé fordul, és Fidel Castro híve lesz. A rádióban a Becsületes Elbánást Kubával Bizottság nevében nyilatkozik. A múlt kor történelmi magazin 2017. május 2. 13:18 számában olvasható: Októberig köteles nyilvánosságra hozni az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára a Kennedy-gyilkossághoz kapcsolódó mintegy 3600, mindmáig titkosított iratot. A dokumentumok sokak szerint megerősíthetik azon elméletet, miszerint Lee Harvey Oswald a merényletet nem „magányos gyilkosként”, hanem egy kubai-kommunista összeesküvés részeként követte el. Ugyancsak a jegyzékben szerepelnek azon anyagok, amelyek Oswald 1963-as szeptember-októberi mexikói útjáról származnak. Tudjuk ugyanis, hogy Mexikóvárosban Oswald valóban felkereste mind a kubai, mind a szovjet nagykövetséget, amit követően a CIA megfigyelés alá is vonta őt – bár ez nem akadályozta meg abban, hogy néhány héttel a Mexikóból való hazatérését követően végrehajtsa a 20. század egyik legmegrázóbb merényletét.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!