Eltérő vélemények hangzottak el az uniós és a nemzeti jog viszonyáról a jogérvényesülésért felelős uniós biztos pénteken véget ért kétnapos varsói látogatása során, Didier Reynders az EU Bírósága, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a lengyel alkotmánybíróság döntéshozatalát nevezte mérvadónak.
Az Európai Bizottság (EB) őre az alapszerződéseknek, ezek pedig arról szólnak, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, valamint arról, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítéletek kötelező erejűek – hangoztatta Reynders a látogatást összegző péntek esti sajtóértekezletén.
„Arra kérjük az összes tagállamot, hogy tartsák magukat a törvényszék döntéseihez” – tette hozzá. Lengyelországot illetően kitért konkrétan a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája ügyében az EB által elindított kötelezettségszegési eljárásra, amelynek keretében az EUB júliusban elrendelte a testület felfüggesztését, majd a döntés végre nem hajtása miatt októberben napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra.
Reynderst csütörtökön Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter fogadta. Az ezt követő sajtóértekezleten a lengyel tárcavezető elmondta: volt, amiben a biztossal egyetértettek egymással, a fő nézeteltérések viszont a jogállamiság és az egyenlőség témáit illették. „Szerintünk a jogállamiság nem létezik egyenlőség nélkül, az (uniós) tagállamokkal való egyenlő bánásmód nélkül, mégpedig az igazságügyi reformok terén sem” – magyarázta.
Utalt a varsói törvényszéknek az utóbbi években a lengyel alaptörvény elsőbbségét kimondó döntéseire, megerősítette Varsónak azt az álláspontját, miszerint az európai és a lengyel jogi értelmezések konfliktusa esetén a lengyel alkotmánybíróságé a végső szó.
Reyndersszel találkozott pénteken Malgorzata Manowska, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke is, aki közölte: átadott a biztosnak egy írásos állásfoglalást a júliusban közölt uniós jogállamisági jelentésről. A Lengyelországról szóló fejezet „vitát ébresztő, néhol a tényeknek ellentmondó állításokat tartalmaz” – idézett Manowska az állásfoglalásból.
Reynders Varsóban Tomasz Grodzkival, az ellenzéki többségű szenátus elnökével is találkozott, továbbá Konrad Szymanskival, az EU ügyekért felelős miniszterrel, valamint a számvevőszék elnökével és az emberi jogi biztossal is.
Részt vett több szenátusi bizottság ülésén, majd szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal a fehérorosz határon fennálló helyzet kapcsán. Megjegyezte egyúttal, hogy támogatni kell a migránsokat, akik „nem tehetnek a helyzetről”. A válság lejártával új uniós migrációs politikát kell kidolgozni – hangsúlyozta.
(MTI)
Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Didier Reynders korábban számtalan alkalommal támadta Magyarországot, többek között az állítólagos korrupció miatt.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
A keleti perem megerősítése szükséges – az eszkaláció nyelvének felerősítése nem az.
Megszólalt a NATO főtitkára is.
