Az egyezményről szóló, váratlan és a két ország esetében meglehetősen ritka közös kormányközleményt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) adta ki a két tárgyalóküldöttség szerda este.
A deklaráció szerint Kína és az Egyesült Államok tudatában van a klímaválság súlyosságának, és annak, hogy a helyzet sürgős cselekvést tesz szükségessé. A közlemény címe és szövege is egyértelművé teszi, hogy a két ország – amely a világ két legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátója – szerint még a jelenlegi évtizedben cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.
emellett többoldalú konstrukciók keretében – köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül – is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett. A közlemény kiemeli, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a széndioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására.
John Kerry, az amerikai kormány klímaügyi különmegbízottja szerda esti glasgow-i sajtóértekezletén felfedte: a kiadott közös közlemény előzményeként az amerikai és a kínai tárgyalóküldöttségek harminc alkalommal egyeztettek személyesen vagy online kapcsolaton. Úgy fogalmazott: a két ország közötti kapcsolatokban „nincs hiány nézetkülönbségekből”, de a klímaváltozás ügyében az együttműködés az egyetlen lehetséges út.
Hszie Zsen-hua, a kínai küldöttség vezetője nem sokkal korábban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a klímaváltozás elleni fellépés kérdésében „több az egyetértés, mint amennyi a nézeteltérés” Kína és az Egyesült Államok között.
Joe Biden amerikai elnök, aki jelen volt a rendezvény első két napján rendezett csúcstalálkozón, elutazása előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcsértekezletén, mivel így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”. Biden ugyanakkor nem említette, hogy a glasgow-i értekezleten kétoldalú közös közlemény várható az Egyesült Államok és Kína hosszú távú klímavédelmi együttműködéséről.
(MTI)
Fotó: Dwi Anoraganingrum / Geisler-Fotop / Geisler-Fotopress / dpa Picture-Alliance via AFP
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Karine Jean-Pierre leleplezte a kíméletlen demokrata gépezetet, amely ejtette Bident és megemelte Harrist.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Rengetegen várják a kormányfő beszédét.
Az emberek szerint most erőt kell mutatnia a jobboldalnak.
