Fotókiállítással emlékezik a magyar organikus építészet emblematikus alakja, Makovecz Imre halálának 10. évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM); az „Ég és föld közötti építészet” – Makovecz Imre 1935-2011 címmel megnyílt, szabadtéri tárlat tablói 2022. január 22-ig láthatók a Múzeumkert kerítésén.
Makovecz Imre volt az első, aki a maga művészi eszközeivel át tudta törni a vasfüggönyt; egy magyar géniusz, aki olyan tehetséggel rendelkezett, mint kevesek – idézte meg a 2011-ben elhunyt építész alakját a kiállítás hétfői megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Makovecz Imre azonban több volt, mint építész, a legendás alkotót ugyanis egészen egyedi gondolkodásmód jellemezte – mutatott rá az államtitkár.
L. Simon László, az MNM főigazgatója Makovecz Imrére emlékezve azt mondta: „büszkék lehetünk rá, hogy közöttünk élt, és ismerhettük”. Szigorúsága mögött csillogó, mosolygó szemek és nagy nyitottság jellemezte – szólt az építészről.
A Makovecz Imre munkásságát megidéző anyagnak köszönhetően most remélhetőleg sokan fedezik fel maguknak a mester életművét – jegyezte meg.
Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy 2015-ben kormányhatározat született az építész szerteágazó életművének feldolgozásáról, ez hozzájárult ahhoz, hogy az alapítvány nekiálljon a makoveczi életmű rendezésének, digitalizálásának.
Ennek a programnak az eredményei tették lehetővé a most megnyílt kiállítást is, amely nem csupán Makovecz Imre legjelentősebb épületeit mutatja be fotókon, hanem azokhoz szorosan kapcsolódó idézeteket is társít – fűzte hozzá. Makovecz Pál elmondta, hogy a Múzeumkert kerítésén csaknem 50 tablóval találkozhatnak a Múzeum körúton sétálók, de a Nemzeti Múzeum és a Makovecz Imre Alapítvány egy utazó oszloppal is közelebb szeretné vinni a mester szellemiségét az emberkehez. A két és fél méter magas installáció jelenleg Tatán látható, majd Győrben és Székesfehérváron állítják fel két-három hétre, az utazás pedig jövőre újabb városokban folytatódik – közölték a szervezők.
(MTI)
Fotó: MTI/Kovács Tamás
„Ulf Kristersson jobban tenné, ha előbb meghallgatná saját rendőrkapitányát, mielőtt magas lóról kioktat másokat” – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Tíz évvel a nagy migrációs hullám után született meg a döntés.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Deutsch Tamás szerint a rapper most már nem férne el a tusványosi nagyszínpadon sem.
A közélet itthon is egyre feszültebb, durvább, még ha a tengerentúli véres megoldások, hála Istennek, nálunk ismeretlenek is. Maradjon is így! Kacsoh Dániel írása.
Miközben a baloldali sajtó és a Tisza-párti kommentelők támadták a Mandiner cikkét, maga Magyar Péter ismerte el, hogy az egykori tiszt valóban fegyverrel ment fórumozni.
