Egymilliárd embert fogja érinteni az extrém hőség okozta stressz, ha a klímakrízis hatására a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik – állapította meg a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) tanulmánya, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) mutattak be.
Ez a jelenleg érintett emberek tizenötszöröse – írja a The Guardian. Elemzők szerint ugyanakkor a COP26 résztvevő országai által a klímaváltozás mérséklése érdekében legutóbb tett vállalások 2,4 Celsius-fokos, tehát jóval a biztonságos szint feletti globális hőmérsékletemelkedést okoznak ebben az évszázadban.
A Climate Action Tracker (CAT) kutatói koalíció szerint az országok azon vállalásával, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra jelentősen csökkentik, a Föld még mindig jóval nagyobb mértékben fog felmelegedni 2100-ra, mint ahogy azt az ENSZ célul tűzte ki.
– vélik a CAT elemzői. A Met Office az úgynevezett wet bulb hőmérsékletet számította ki, mely a hőség és a nedvesség kombinációjával születik. Melegebb hőmérsékleten az emberi test hűtése kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívják.
Ha ez eléri a 35 Celsius-fokot, a test nem képes izzadással hűteni magát, és még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalnak hat órán belül. A Met Office elemzése 32 Celsius-fokban határozta meg a WBT-t, ezen a hőmérsékleten a dolgozóknak rendszeresen pihenniük kell a hőkimerültség elkerülése érdekében, évente legalább 10 napot.
Ha a klímakrízis kezelésére vonatkozó törekvések sikertelenek maradnak és a globális hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik, a világ lakosságának fele fog szenvedni ettől a szélsőséges hőmérséklet okozta stressztől.
A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása, az elmúlt évtizedekben világszerte megháromszorozódott a szélsőséges meleg a városokban – áll a tanulmányban. 2020 nyarán az amerikai lakosság több mint negyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, olyan tünetekkel küzdöttek, mint például a hányinger és a görcsök.
A projekt során feltérképezik a folyók áradása, az erdőtüzek, aszályok és az élelmiszerhiány növekvő kockázatát. Eszerint a világ lakható részét mindenütt legalább egy hatás érinti. Egy optimista forgatókönyv esetén, amikor az egyes országok betartják és megvalósítják hosszútávú ígéretüket és 2050-re klímasemlegessé válnak, a globális felmelegedés mértéke 1,8 Celsius-fokban korlátozódhat ebben az évszázadban – emelte ki a CAT.
Ha bármilyen új vállalás nélkül, az eddigiekhez hasonlóan halad tovább a világ, a bolygó akár 2,7 Celsius-fokkal is felmelegedhet ebben az évszázadban. A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való mérsékléséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ra a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.
(MTI)
Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Mivel a forróság csak nem akar enyhülni, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Talán még a mai tervezők is tanulhatnak a múltból.
Veszélybe kerülhet a migrációs paktum és Ukrajna finanszírozása.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Azonnal le kell önteni egy festmény sárgaborsófőzelékkel, különben kihalunk!
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
