Működésben az eltörlés kultúrája: az idei karácsonyi szezonban a Berlini Állami Balettintézet nem játssza A diótörőt az abban szereplő diszkriminatív elemek miatt.
Egyre inkább eluralkodóban van a progresszív politika a színházakban tőlünk nyugatabbra; s különösen igaz ez a Berlini Állami Balettintézetre is - írta meg a Berliner Morgenpost. Az intézet kolonializmusra való hivatkozással lemondta a közönség körében karácsony előtt rendkívül népszerű Csajkovszkij mű, A diótörő színpadra vitelét. Az intézményben erre az úgy nevezett „blackfacing” (vagyis amikor jellemzően fehér színészek bőrszínüket feketére festve játszanak el afroamerikai karaktereket), és az ahhoz hasonló etnikai sztereotípiák (például kínai tánc, illetve ázsiai háremhölgyek) megjelenítése miatt került sor.
az intézet előadását a közvélemény alig egy évtizeddel korábban még ünnepelte. A 2013-ban tartott premiert követően ugyanez az orgánum még „Nosztalgikus álomvilág cukorszínű színpadon” címmel hozott le kritikát, külön kiemelve a spanyol, keleti és kínai rigmusokra koreografált show-táncok minőségét. További kontraszt, hogy míg az eredeti műben például a 2. felvonásban volt úgy nevezett „blackface” gyerekjelenet, ezt illetően az intézethez csak a 2015-ös előadások után érkeztek be panaszok. Egy balettvezető-váltást követően pedig a gyerekek már fekete arcfestés nélkül léptek fel.
Christina Theobald, az intézmény művészeti igazgatója elmondása szerint az eltörölt, nagyságrendileg másfél millió eurós előadás főleg az eredeti, 1892-es műn alapult.
Az intézet jól láthatóan mindent át akar értékelni, s
fel akar hagyni az „idejétmúlt és diszkriminatív előadási gyakorlattal”.
Ilyen gyakorlatnak számít például, hogy a műben szereplő a kínai tánc kis hármas lépésekkel „vázolja” a nézők előtt a vonatkozó sztereotípiákat. S önmaga a keleti tánc a háremhölgyekkel, de a barnára festett szólista is olyan elemek, amelyek összeférhetetlenek a jelenleg irányadó politikai narratívával.
A döntés megosztó: a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében bírálja az intézet vezetését amiatt, mert feleslegesen atyáskodik a közönsége felett.
„Szomorú, hogy Karácsony előtt nem játsszák A diótörőt, és arrogáns, hogy épp ezek miatt az indokok miatt zárkóznak el.” - áll a lapban, majd a szerző így folytatja: „Tudjuk, hogy a kínaiak nem ilyenek. Bizonyosan, nem mindegyikük olyan akrobatikus és virtuóz, mint amilyennek Petipa tündérmeséje beállítja őket. Mellesleg a tündérmesékben mindig minden más: a szabók, a békák, a szolgák és a királyok.”
A berlini Der Tagesspiegel ellenben pozitívan értékelt. A lap szerint Theobald helyesen döntött, amikor a mű kulturális és történelmi gyökereit vizsgálta, azzal összefüggésben, hogy az mely történelmi kontextusban készült, s hogy miért számít problémásnak manapság. A Der Tagesspiegel megemlékezett arról is, hogy a párizsi Opera Balett is úgy döntött, hogy szakít a „blackfacing” alkalmazásával, s hogy számos amerikai, kanadai és brit társulatok is foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az antirasszizmus és diverzitás elvei mentén felülvizsgálni a klasszikus darabokat.
úgy, hogy eltávolítja az előadásból azokat a „karikaturisztikus” elemeket, amelyek az arab és a kínai jelenetekben találhatók.
Berlinben A diótörő helyett a Don Quixote-t játsszák majd, amiben táncoló cigányok szerepelnek. Ez ügyben a The Times értesülései szerint Christina Theobald már fel is vette a kapcsolatot a roma és a szinti kisebbségek képviselőivel.
Kép: MAURIZIO GAMBARINI / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Szemlézte: Dobozi Gergely
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Egyes gyerekeket arra kényszerítenek, hogy áttérjenek az iszlámra. Egyre több olyan gyermek van, aki megkérdezi a szüleit, hogy ők maguk is áttérhetnek-e. Bírálták a katolikus és az evangélikus egyházakat is, amiért nem beszélnek ezekről a problémákról.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Rögzítették: Ukrajna jövője egy független, szuverén és prosperáló államként képzelhető el, amelynek helye Európában van.
Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
Amerikai és európai partnerekkel fog tárgyalni az ukrán elnök.
Időközben Brüsszelben egyezség született a migránsok kvóta szerinti elosztásáról.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
