A z OPEC és szövetségesei visszautasították Washington és más, főleg fogyasztó nemzetek kérését, hogy növeljék kitermelésüket ezzel alkalmazkodva a megnövekedett kereslethez, emiatt szükségessé vált az emelkedő energiaárak megfékezése,
Joe Biden amerikai elnök népszerűsége nincs a csúcson, a fogyasztói árak elszabadultak, és ez veszélyt jelent pártjára a közelgő kongresszusi választások előtt.
Az amerikai stratégiai kőolajkészletből (SPR) történő „cserét” várhatóan kedden jelentik be, miután több országgal is egyeztettek – állítja a Reuters forrása, aki nem részletezte, hogy mennyi olajat terveznek felszabadítani a készletekből.
Biden felkérte Kínát, Indiát, Dél-Koreát és Japánt, hogy az Egyesült Államokkal összehangoltan szabadítsák fel a stratégiai olajkészleteket. Japán és India tisztviselői dolgoznak ennek módozatain – írja a Reuters.
Washington példátlan erőfeszítését, hogy összefogjon a nagy ázsiai gazdaságokkal az energiaárak csökkentése érdekében, figyelmeztetésnek szánja a nagy kitermelőknek, hogy több olajat kell a piacra juttatniuk, hogy mérsékeljék a legnagyobb gazdaságokban az üzemanyagok árát – írja a Portfólió.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei, köztük Oroszország december 2-án tervezi, hogy megvitatják a kitermelési politikát.
„Az összehangolt olajkibocsátás hatása az időkerettől és a mennyiségtől függ, de egy körülbelül 60 millió hordónál nagyobb, körülbelül 30 napon belüli kibocsátás a piac szerint nagyon negatívan hatna az árazásra” – Vivek Dhar, a Commonwealth Bank of Australia elemzője.
Az Egyesült Államok hagyományosan a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) egyeztet azokban az esetekben, amikor globális ellátási problémák a készletek összehangolt felszabadítását igénylik. Japán és Dél-Korea az IEA tagja, míg Kína és India társult tagok benne.
Az SPR-csere keretében az olajtársaságok nyersolajat vesznek ki a készletekből, de azt – vagy a finomított terméket – kamatokkal növelten vissza kell szolgáltatniuk.
A csereügyleteket általában akkor ajánlják fel, amikor az olajvállalatok ellátási zavarral szembesülnek, például egy csővezeték meghibásodásával vagy egy hurrikán okozta károkkal. Az amerikai elnökök három alkalommal engedélyezték a vészhelyzeti értékesítést az SPR-ből, legutóbb 2011-ben, az OPEC-tag Líbiában dúló háború idején. Az 1991-es Öböl-háború idején és a 2005-ös Katrina hurrikán után is történt értékesítés.
A jelenlegi magas árakat nem ellátási zavarok okozták, hanem a globális energiakereslet növekedése.
Az OPEC+ havonta mintegy 400 000 hordóval növeli a kitermelést a piacon a növekvő kereslet kielégítésére, de ellenállt Biden gyorsabb növelésre irányuló felhívásának, azzal érvelve, hogy a kereslet fellendülése törékeny lehet. A felhalmozott kőolaj piacra történő összehangolt kibocsátásának veszélye, valamint az európai koronavírus okozta újabb zárlatok miatt a nyersolaj árának ralija alábbhagyott. A Brent nyersolaj februári lejáratú határidős jegyzése 78,4 dolláron forog jelenleg, ami 7,5 százalékkal alacsonyabb, mint az októberi csúcs – írta a Portfolió.
A Citigroup elemzői úgy becsülték, hogy az Egyesült Államok és más országok együttes olajkibocsátása „100-120 millió hordó vagy ennél magasabb nagyságrendű lehet” – írja a lap. Egy, a megbeszéléseket ismerő forrás szerint Kína és más országok hozzájárulása még „nagyon is a levegőben lóg, és az olyan nemzetek, mint India és Dél-Korea valószínűleg csak kis mennyiségű olajjal járulna hozzá a kibocsátáshoz”.
Fotó: Alain Pitton / NurPhoto / NurPhoto via AFP