Irán egyre nagyobb mennyiségben állít elő 60 százalékos dúsítottságú uránt, miközben akadályozza az ellenőrzéseket – erről számolt be szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a jelentésében, nem sokkal az iráni atomalku helyreállításáról szóló tárgyalások tervezett kezdete előtt.
A NAÜ becslése szerint Irán 17,7 kilogramm 60 százalékos dúsítottságú uránnal rendelkezik, s ez 77 százalékkal több ahhoz a mennyiséghez képest, amelyet a szervezet a szeptemberi jelentésében közölt. Az iráni nukleáris programot szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás ezzel szemben legfeljebb 3,67 százalékos dúsítottságú urán előállítását engedélyezi Iránnak. Hírügynökségek megjegyzik: bár a nukleáris fegyverek előállításához 90 százalékos tisztaságú uránra van szükség, ez megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan előállítható a 60 százalékos dúsítottságú anyagból.
A bécsi székhelyű szervezet ezenkívül arról is beszámolt, hogy az iráni fél miatt egyre nehezebben tudja ellenőrizni, vajon Teherán betartja-e a nukleáris megállapodást. A NAÜ szerint az ellenőrzés folyamatát súlyosan aláásta az az iráni döntés, miszerint Teherán többé nem tartja magát sem az atomalkuban, sem pedig a kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez, mivel az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból. A kiegészítő jegyzőkönyv teszi lehetővé, hogy a NAÜ ellenőrei bármilyen létesítményt megvizsgálhassanak Iránban.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a tervek szerint hétfőn Teheránba utazik az augusztusban hatalomra került Ebráhim Raiszi iráni elnök kormányának meghívására. Az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) egyik szóvivőjének szerdai közlése szerint Grossi megbeszélést folytat Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterrel.
Bár a NAÜ főigazgatójának februárban sikerült ideiglenes, három hónapra szóló egyezményt kötnie az iráni atomlétesítmények ellenőrzésének meghosszabbításáról, a NAÜ szerint
Az ENSZ-ügynökség közölte egyúttal azt is, hogy a szeptemberben elért megállapodás ellenére Irán akadályozza kamerák telepítését az egyik olyan helyen, ahol vegyületeket állítanak elő gázcentrifugák számára urándúsítás céljából. Teherán szerint félő, hogy a megfigyelőkamerák segítségével támadást hajthatnának végre az említett létesítmény ellen, ezt az állítást azonban Grossi határozottan visszautasította.
A NAÜ szerdán kiadott egy másik jelentést is azokról a vizsgálatokról, amelyeket azért folytatnak, mert hasadóanyagok nyomaira bukkantak olyan létesítményekben, amelyeket Irán nem jelentett be. Az ellenőrök továbbra sem tudják, hogy jelenleg hol található ez a radioaktív anyag.
Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump előző amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több uránt kezdett előállítani, illetve korlátozta létesítményeiben a NAÜ ellenőreinek tevékenységét. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek a júniusi iráni elnökválasztást követően. A tárgyalások a tervek szerint november 29-én folytatódnak.
(MTI)
Fotó: HANS PUNZ / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
A NAIH emailben válaszolt a Mandiner megkeresésére, melyből az is kiderült, hogy jelenleg is zajlik a hatósági ellenőrzés az ügyben.
Az Egyesült Államok felelősségét hangsúlyozzák a jövő évi labdarúgó-világbajnokság előtt.
Fontos tudnivalók a világbajnokságról.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Húsz ország, köztük Magyarország kéri az EU-tól az afgánok kitoloncolásának felgyorsítását.
Díszőrség, meg amit akartok.
