Az amerikai elnök a G20-csúcstalálkozóra érkezett Rómába.
A Vatikán összefoglalója szerint szó volt a Föld védelme és gondozása melletti közös elkötelezettségről, a pandémia miatti egészségügyi helyzetről és a Covid-19 járvány elleni fellépésről, a menekültekről, valamint a migránsok ellátásáról is. A felek érintették az emberi jogok védelmét, beleértve a vallási és lelkiismereti szabadságot. A közlemény hozzátette, hogy a vatikáni találkozók témái között szerepeltek az aktuális nemzetközi politikai kérdések, a béke előmozdítása a politikai párbeszéd eszközeivel, és a szombaton Rómában kezdődő G20-csúcs programja is.
Joe Bident és kíséretét, köztük Antony Blinken külügyminisztert, először Ferenc pápa, majd Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár fogadta, és jelen volt a vatikáni diplomáciát vezető Paul Richard Gallagher érsek is. A Fehér Ház közleménye szerint a Pietro Parolin bíborossal tartott megbeszélésen az amerikai elnök köszönetet mondott azért a munkáért, melyet a Vatikán folytat az igazságtalanul bebörtönzöttek érdekében, kiemelve a Kubában és Venezuelában fogva tartottak ügyét. Ferenc pápa és Joe Biden találkozója hetvenöt percig tartott.
Biden a második katolikus elnök, aki az egyházfővel találkozott John Fitzgerald Kennedy után, akit 1963-ban XXIII. János pápa fogadott. Joe Biden ötven járműből álló konvojjal hajtott be a pápai államba. Amikor megérkezett az Apostoli Palota belső udvarára, elsőként azt mondta, örül, hogy ismét visszatérhetett a Vatikánba. Korábban 2015-ben és 2016-ban, más delegációk tagjaként látogatott a pápai államba.
Az amerikai elnök látogatását a vatikáni tudósítók tiltakozása kísérte, mivel a korábbi szokással ellentétben nem engedélyezték részvételüket a pápai audiencia elején és végén. Kizárólag az elnököt kísérő néhány amerikai újságíró lehetett jelen az ajándékcserén: a CNN tudósítója beszámolója szerint Joe Biden a „béke legnagyobb harcosának” nevezte a pápát. Az olasz sajtó vatikáni tudósítói precedens nélkülinek nevezték, hogy a hosszúra nyúlt vatikáni látogatás miatt Joe Biden egyórás késéssel ment tovább az elnöki palotába Sergio Mattarella olasz államfőhöz. Azt követően Mario Draghi miniszterelnökkel tárgyalt.
Az amerikai elnök a világ tizenkilenc, gazdaságilag legfejlettebb országa és az Európai Unió vezetői szombaton kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára érkezett Rómába. Biden többek között Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Angela Merkel leköszönő német kancellárral tart kétoldalú találkozót.A csúcsra Rómába érkezett Jair Bolsonaro brazíliai elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Ferenc pápa csütörtök kora délelőtt a dél-koreai elnököt, Mun Dzse Int fogadta.
Róma városában a legmagasabb biztonsági készültség lépett életbe, több metróállomást is lezártak. A találkozóra nyolcszáz újságíró akkreditáltatta magát. A csúcsot kísérő utcai megmozdulásokat csütörtökön a római diákok indították el, akik „rájuk figyelő és jövőjüket védő” politikát sürgettek a világ vezetőitől.
(MTI)
Nyitókép: Handout / Vatican Media / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A pápa szerint az amerikai elnök legutóbbi kijelentései gyakorlatilag az amerikai–európai kapcsolatok lerombolására tett kísérletek.
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Az amerikai elnök terrortámadásnak nevezte a lövöldözést, amely során az afgán támadó lelőtte a Nemzeti Gárda két tagját.
A nemrégiben a nemzet művészének választott színésznővel beszélgettünk fontos színházról, egymásra zárt skatulyákról és az Advent a Hargitán máig tartó hatásáról. Interjúnk.
A huszonhatszoros válogatott labdarúgó több mint tíz évet töltött külföldön. Ma már a civil életre összpontosít, de nem szakadt el szeretett sportágától, barátjával játékosok menedzselését kezdte el.
