Egyre sürgetőbb lenne konszenzusra jutni a tech cégek uniós szintű szabályozásával kapcsolatban, az Európai Parlament képviselői azonban még a szabályozás helyes irányát illetően sem állapodtak meg.
Miközben Brüsszelben kemény politikai harcok dúlnak a közösségimédia-platformok szabályozási irányairól, az érintett felületek mögötti cégek olyannyira megerősödhetnek, hogy súlytalanná válik bármiféle szabályozás e körben – írja a Financial Times.
Tavaly az Európai Unió bemutatta ambiciózus szabályozási javaslatát arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a tengerentúli tech óriásokat is uniós normák mentén felelősségre vonni. Igen ám, csakhogy az időközben gerjedt viták miatt a szabályozás ügye
A két szóban forgó javaslat a digitális egységes piacról és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelettervezet (Digital Markets Act, Digital Services Act). Előbbi arra bírná rá a jelentős piaci erővel rendelkező cégeket – ilyen a Google is –, hogy biztosítsák az egyenlő esélyeket a kisebb versenytársak számára is. A Digital Services Act pedig az online platformok felelősségi szabályait rendezné azokban az esetekben, amikor jogellenes tartalmak kerülnek közzétételre a felületeiken.
„Úgy tűnt, mintha megállapodtunk volna, de valójában nem erről van szó...egyáltalán. Nagyon hosszú út vezet odáig, hogy azonos álláspontra jussunk ebben a szabályozási körben”
– ezt Evelyne Gebhardt német európai parlamenti képviselő mondta a múlt hónapban lezajlott vitát követően.
A késlekedés a nagy tech cégek számára megteremtheti a megfelelő időablakot arra vonatkozóan, hogy a gazdaság kulcsfontosságú szektoraira is rátegye a kezét.
„Ha elég sokáig várunk, a piacokat többé már nem lehet megjavítani. Az egész a fogyasztók és a kisvállalatok védelmét szolgálná Európában. Mihamarabbi megoldás szükséges”
– ezt már egy olyan személy mondta a Financial Timesnak, aki közvetlenül is érintett az európai parlamenti vitában.
A képviselők között nézeteltérést annak eldöntése okoz például, hogy mely cégek essenek a tervezetek szabályozási körébe. Az Európai Néppárt például csak a legnagyobb cégeket küldené be a rendeletek hatálya alá, a közösség riválisai pedig szélesebb szabályozási kört tartanának szükségesnek.
Az egyik nagy tábor (például az európai néppárti képviselők) azt tartaná megfelelőnek, ha a 80 milliárd eurót meghaladó piaci értékű cégek esnének a szabályozási körbe, és csak bizonyos szolgáltatások tekintetében (a Google esetében például csak a keresési és marketing szolgáltatás). Létezik azonban olyan álláspont is – ilyen az európai szocialistáké is – amely szerint a szabályozási körbe többféle szolgáltatást be kellene vonni, például a videó és zenei streaming szolgáltatást, a mobilfizetést és a felhőszolgáltatást is.
Franciaország több felhatalmazást adna a tagállamoknak arra, hogy szabályozzák a közösségi médiumok, marketingóriások működését. Azok az országok pedig, ahová az illető tech óriások európai telephelyeiket telepítették (ilyen Írország és Luxemburg), a jelenlegi status quo pártján állnak. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak azokban az országokban lehet hátrányos jogkövetkezményt kilátásba helyezni ezen a tengerentúli tech óriások működésével szemben, amelyekben e cégek telephellyel rendelkeznek.
Ez a dilemma a Financial Times értesülései szerint csaknem feloldhatatlan konfliktust okoz, senki sem akar ugyanis elmozdulni, gesztusokat tenni a másik irányába. Egyesek azonban reménykednek abban, hogy még azelőtt megoldás születik, hogy jövő év elején a tagállamok képviselői, az Európai Bizottság és a parlament közös ülés keretében tárgyalnák az ügyet. Szintén szempont az is, hogy még azelőtt döntés szülessen, hogy a 2022-ben az EU soros elnökségét ellátó Franciaország kampányüzemmódba kapcsolna a szintén jövő tavasszal esedékes elnökválasztásra.
Kép: JULIEN WARNAND / POOL / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
