A szabályozatlan mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet az alapjogok érvényesülésére – derül ki egy NGO friss kutatásából a holland családtámogatási botrány kapcsán.
Diszkriminációnak és faji alapú profilalkotásnak adott zöld utat a holland kormányzat, amikor 2013-ban úgy döntött, hogy a gyermekek után járó állami támogatások rendszerét algoritmusokra bízza – tárta fel az Amnesty International nevű nem kormányzati szervezet (NGO) friss, „Idegengyűlölő gépek” (’Xenophobic Machines’) című jelentésében. A nemzetközi sajtóban „holland családtámogatási botrányként” futó ügy lényege, hogy a kormány hosszú éveken keresztül olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusokat alkalmazott, amelyek
Az érintetteket az adóhatóság könnyebben minősítette adócsalónak, annak minden hátrányos jogkövetkezményével együtt.
Október 18-án a Velencei Bizottság is közzétette a maga elemzését a hollandiai családtámogatási botrányra vonatkozóan. Ebben a testület leírja, hogy „habár a családtámogatási ügy a kormányzat összes ágát komolyan és szisztematikusan érinti, úgy tűnik, hogy a jogállamiság követelményei (…) érvényesültek Hollandiában. (…) A kormányzat reakciója azonban sokkal több időt vett igénybe, mint amennyi indokolt lett volna, emiatt komoly kár érte az érintett családokat; azok pedig, akik a problémára felhívták volna a figyelmet, komoly ellenállásba ütköztek.”
A családokat ért kár jelentőségét talán megfelelően érzékelteti, hogy amellett, hogy az érintetteknek akár több százezer eurós nagyságrendben kellett pénz visszafizetni az államnak,
– derítette ki a holland központi statisztikai hivatal.
Több ezer ember életét tette tönkre a holland adóhatóság által alkalmazott technológia, miközben a feltárt hibákat még mindig nem javították ki, ennek megfelelően akár további jogsérelmek várhatók annak dacára, hogy a kormányzat megkezdte az érintettek kártalanítását.
A holland családsegélyezési rendszerben alapvetően a szülők és a gondviselők viselik a gyermekneveléssel kapcsolatos anyagi terheket. Ezt egészíti ki a holland kormány különböző családsegítési konstrukciókkal, amelyek összegét a szülők, gondviselők bevételéből kiindulva állapítják meg. Minden Hollandiában dolgozó vagy tanuló személy jogosult a gyermeknevelési segélyre amennyiben a gyermekét államilag regisztrált óvodába, napközibe íratta be.
Az alacsony jövedelmű háztartások a gyermeknevelési költségek akár 96 százalékára is jogosultak, míg a magas jövedelmű háztartások esetében ez az arány nagyjából 33 százalék. Ez elviekben azt jelenti, hogy a rendszer kijátszható azzal, ha a jogosultak valótlan adatokat szolgáltatnak a jövedelmi viszonyaikat, vagy a gyermek státuszát illetően.
Éppen ezért a 2013-as módosítást követően az adóhatóságok egy kockázatelemzésen alapuló öntanuló algoritmus útján kívánták csökkenteni a csalás veszélyét.
Pont járt többek között a jogosult állampolgárságáért is. A kérelemben az állampolgárságra vonatkozó kérdés igen/nem válaszlehetőségeket tartalmazott. Az a személy, aki a „nem” lehetőséget pipálta be, több kockázati pontot kapott, következésképpen az algoritmus szerint a kormányzati szemében a „nem holland” alanyok kockázati tényezőt jelentenek.
Az Amnesty International szerint ez a megoldás önmagában diszkriminatívnak számít. A pontozás útján ugyanis pusztán a holland állampolgárság ténye eleve kedvezőbb helyzetbe hozta a kérelmezőt, mint az adott esetben szintén rossz anyagi helyzetben lévő nem holland embertársát.
Ami még ennél is súlyosabb jogsérelmet feltételez, az az, ami az elvi feltételek gyakorlati megvalósulásával járt együtt. A származás alapú kockázatelemzés ugyanis számos visszaélésre és csalásra adott alapot Hollandiában, az adóhatóság pedig idővel kiemelt figyelmet kezdett fordítani a „nem holland” kérelmezők szűrésére. Hogy ezt még hatékonyabbá tegye, az algoritmus-alapú rendszert profilalkotásra is használta – ami eleve is tiltott a hatályos uniós adatvédelmi szabályozás értelmében (is), pláne, ha mindez diszkriminatív aktusoknak ágyaz meg.
A kockázatosként megjelölt kérelmező ügyével később már az adóhatóság szakemberei is foglalkozhattak. Történt például, hogy a rendszer nagyjából 120-150 ghánai származású kérelmezőt magas kockázatúnak ítélt, ennek eredményeképpen pedig a holland adóhatóság mind a 6047 ghánai származású kérelmezővel szemben gyanakvóvá vált. Fény derült arra is, hogy az adóhatóság munkatársai eleve becsmérlően fogalmaztak bizonyos népcsoportokkal kapcsolatban: a karibi térségből származó családokra csak úgy hivatkoztak, mint az „antilláki fészkek”.
Miután tehát a rendszer elkezdte kijelölni a „magas kockázatú” társadalmi csoportokat, az adóhatóság, érezve a nyomást, e csoportok megregulázásába kezdett.
Éppen ezért az adóhatóság a kockázatosnak ítélt csoportok soraiban kezdett el „tisztogatni”, visszakövetelve a vádak szerint jogtalanul kifizetett támogatást. A több ezer (bizonyos esetekben akár százezer) eurós összegeket is elérő, visszafizetést elrendelő határozatok elleni jogorvoslat az esetek igen jelentős részében hatástalannak bizonyult.
A fentiek a Transparency International értesülései szerint éveken keresztül a háttérben zajlottak, köszönhetően az algoritmus öntanulási mechanizmusainak. A mesterséges intelligencia területén alkalmazott úgy nevezett „fekete doboz” megoldás lényege, hogy az MI működtetője nem foglalkozik a rendszer belső működésével. Másképp fogalmazva:
Ezen elv szerint működött a holland adóhatóság kockázatértékelési algoritmusa is – a „jó kormányzás”, a jogállamiság és a legalitás elvének figyelmen kívül hagyása mellett.
Reinier van Zutphen ombudsman, elismerve, hogy Hollandiában a fentiek éveken keresztül ez volt a gyakorlat, még márciusban figyelmeztette a kormányt arra, hogy a hatóságoknak sokkal komolyabban kell vennie az etnikai alapú profilalkotást. Zutphen az etnikai profilalkotás 159 áldozatának esetét vizsgálva jutott a fenti következtetésekre.
Az eset Mark Rutte és liberális kormányának lemondásához vezetett még 2021 januárjának elején. Az erről szóló hírt itt olvashatja el.
Kép: Fanatic Studio / Gary Waters / SCIEN / FST / Science Photo Library via AFP
Dobozi Gergely
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
„Szerencsére nem vagyunk egyedül” – fogalmazott az agrárminiszter.
Michael Severance mesélt lapunknak a beszélgetés részleteiről, és azt is elmondta, milyen embernek ismerte meg az amerikai pápát.
A mesterséges intelligenciával ellátott eszközök a jövő légibázisainak állandó tartozékai lehetnek.
A mesterséges intelligencia segítségével kifejlesztett festék akár 5–20 fokkal hűvösebbé teheti az épületeket a normál festékhez képest a legnagyobb hőség idején is.
A Magyar Péterről szóló híradások látványos azonossága ismét ráirányította a figyelmet a baloldali sajtó függetlenségének kérdésére.
Megható siker.
