Litvániában erősödik a migránsellenes retorika, miközben Európa Brüsszel következő lépésére vár – írta meg az Euronews.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, arab, kurd és angol nyelven közzétett Facebook-bejegyzésében ígérte meg júliusban, hogy országa „gyakorlatilag senkinek” nem ad menedéket. Három hónappal később úgy tűnik, hogy Landsbergis, egykori európai parlamenti képviselő, és a kormányzó Haza Unió-Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) elnöke hűséges volt szavaihoz.
A szomszédos Fehéroroszország határai megnyitása óta összesen 2800 ember kért menedéket a balti államban, és eddig egyetlen személy sem kapott védelmet.
Összesen 320 menedékjog iránti kérelmet utasítottak el, 325 -öt pedig megszüntettek, vagyis a kérelmező vagy tovább szökött, vagy beleegyezett abba, hogy önként hazamenjen”
– mondta Evelina Gudzinskaite, a litván belügyminisztérium migrációs osztályának igazgatója. A független Litvánia atyja, Vytautas Landsbergis unokája bűnözőnek minősítette a Fehéroroszországból érkező migránsokat.
„Azok az emberek, akik az EU -ba való belépés eme egyszerű módjával kísérleteznek be akarnak csapni minket, el akarják rabolni a pénzét, kihasználva Európa hiszékenységét vagy a tudatlanságát" – mondta, majd hozzátette, hogy a litván határőrök elfogják a behatolókat, majd sátortáborba helyezik őket. „Gyakorlatilag senki sem kap menedéket, és nem ismerjük el őket menekültként” – tette hozzá.
A migránsellenes retorika aggasztja Litvániában azokat, akik „szívesebben látnának barátságosabb hozzáállást azokhoz, akik háborút és szegénységet hagynak maguk mögött az Európai Unió biztonságáért. Látom az ellenségeskedés és a migránsok iránti gyűlölet légkörét” – mondta Dainius Zalimas, a litván alkotmánybíróság volt elnöke, a Vytautas Magnus Egyetem jogi professzora.
A migránsok dehumanizálása nagy kárt okoz az állami intézményeinkbe vetett bizalomban”
– mondta Zalimas reagálva arra, hogy a jelenlegi liberális-konzervatív litván kormány a példátlan migránsáradattal szembesülve bejelentette szándékát, hogy lehetővé fogja tenni a menedékkérők határozatlan idejű fogva tartását. Augusztusban olyan jogi változásokat fogadtak el, amelyek révén lehetővé válik a migránsok őrizetbe vétele rendkívüli állapot idején legfeljebb hat hónapig, amit a bíróság jóváhagyásával akár két évre is kiterjeszthetnek.
„A módosítások ellentétesek az EU alapvelveivel és a nemzetközi joggal, valamint az Európai Tanács a menekültekről és száműzetésekről (ECRE) hozott döntéseivel. Egyszerű jogi nihilizmus. A migránsok őrizetbe vétele és a helyi bíróságon való védekezés jogának megfosztása a litván alkotmány egyértelmű megsértése. Az a gyakorlat, hogy a migránsokat a határon át Fehéroroszországba lökik vissza, sérti az európai jogot” – véli a litván jogászprofesszor.
„Az országban tartózkodó, okmányokkal nem rendelkező migránsok száma viszonylag jelentéktelen és egy olyan állam, amely rendelkezik olyan erőforrásokkal, mint a miénk képes is lehet kezelni” – mondta. „Úgy teszünk, mintha ezer és ezer migráns árasztott volna el minket, mivel Litvánia nyilvánvalóan nincs felkészülve egy ilyen helyzetre” – véli Zalimas.
„A nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy a gyermekes családokat nem lehet őrizetbe venni csak azért, mert ide érkeztek, és itt kértek menedéket” – tette hozzá Laurynas Bieksa, az emberi jogi aktivista. „Egyelőre ennek az ellenkezőjét tesszük és hat hónapig fogva tartjuk őket. Egy demokratikus államban ezt elképzelhetetlen.”
Az Európai Tanács a menekültekről és száműzetésekről szóló határozatában (ECRE) szeptember 17 -én kijelentette, hogy a litván törvénymódosítások
jelentős változásokat vezettek be a menekültügyi rendszerben, amelyek ellentétesek Litvánia nemzetközi és uniós jog szerinti kötelezettségeivel”.
Különösen korlátozták a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, kiemelték, hogy a kérelmezőket automatikusan őrizetbe veszik és korlátozzák a fellebbezési jogokat.
Az ECRE azt megjegyezte, hogy a menedékkérelmeket feldolgozó litván kormányzati alkalmazottak arról számoltak be, hogy az a feladatuk, hogy „kényszerítsék” a migránsokat arra, hogy beleegyezzenek az önkéntes visszatérésbe, ez pedig kérdéseket vet fel az ország menekültügyi rendszerének igazságosságával kapcsolatban.
Fotó: Viktor Tolochko / Sputnik / Sputnik via AFP