Auf wiedersehen: napokon belül széteshet a német kormánykoalíció
Olaf Scholz sorozatos csúcstalálkozókat szervez koalíciós partnereivel a kormány megmentése érdekében.
Ismét 20 százalék fölé emelkedett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban, de továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a legnépszerűbb – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
A Trendbarometer nevű heti rendszerességű kutatás új adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 21 százalékát gyűjtené össze, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. Ez két százalékpontos erősödés az előző héten 19 százalékon mért mélyponthoz képest.
Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérés alapján előfordulhat, hogy a két legnagyobb politikai erő tovább folytathatja a 2013-ban elkezdett közös kormányzást, de fordított felállásban, vagyis nem a CDU/CSU, hanem az SPD lenne a koalíció nagyobbik – a kancellári tisztséget betöltő – tagja.
A választási kampányban tett kijelentések szerint ezt egyik párt sem akarja igazán, ezért elemzők szerint valószínűbb, hogy a következő német szövetségi kormányt vagy az SPD és két kisebb partner, vagy a CDU/CSU és két kisebb partner koalíciója alkotja majd.
A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után folytattak is koalíciós tárgyalást a kereszténydemokratákkal és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), de a kormányalakítás végül nem a Zöldek miatt nem sikerült. Lehetséges partner az FDP is, amely ugyan kormányzott már a szociáldemokratákkal – 1969-től 1982-ig –, de jóval közelebb áll a CDU/CSU-hoz, mint az SPD-hez.
Számos német politikai elemző elképzelhetőnek tartja, hogy szeptember 26-án az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot, de mégis a CDU/CSU alakít majd kormányt, méghozzá a Zöldekkel és az FDP-vel. Ennek feltétele, hogy a CDU/CSU ne szenvedjen nagy vereséget, hanem legfeljebb néhány százalékponttal maradjon le a szociáldemokraták mögött, mert a „királycsináló” szerepébe kerülő liberálisok nem emelnének a kancellári tisztségbe olyan politikust, aki egyértelműen a választás vesztese.
Ha közvetlenül lehetne kormányfőt választani, a CDU elnöki és az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöki tisztségét betöltő politikus 11 százalékot szerezne, ami egy százalékpontos erősödés az egy héttel korábbihoz képest. A szociáldemokrata jelölt, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter támogatottsága nem változott, 30 százalékos. Nem változott a harmadik kancellárjelölt, Annalena Baerbock támogatottsága sem, a Zöldek politikusa 15 százalékon áll.
A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés szerint a pártok erősorrendjében az SPD és a CDU/CSU után a Zöldek következnek: a baloldali irányultságú ökopárt 17 százalékon stagnál. A negyedik az üzleti körök és a legnagyobb jövedelmű rétegek pártjaként, és a CDU/CSU természetes szövetségeseként számon tartott FDP, amely ugyanakkora mértékben gyengült, amennyire a CDU/CSU erősödött, vagyis két százalékpontot veszített, és így 11 százalékon áll.
Nem változott a Baloldal (Die Linke) támogatottsága sem, az SPD-től balra álló párt a parlamenti bejutási küszöb felett egy százalékponttal, 6 százalékon stagnál. A Forsa adatai alapján más párt nem jutna be a szövetségi parlamentbe. A bizonytalan szavazók és a nem szavazók együttes aránya 25 százalék, jelentősen emelkedett az egy héttel korábbi 22 százalékhoz képest, és meghaladja a 2017-es Bundestag-választástól távol maradók 23,8 százalékos arányát.
(MTI)
Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP