Az Európai Unió akkor tudna segíteni Libanonnak, ha közvetítői szerepében aktívabb lenne, és nem szankciókkal fenyegetne, állítja Trócsányi László.
Az EP-képviselő a csütörtöki plenáris ülésen szólalt fel, amelyen a libanoni válságról szóló jelentésről is szavaztak. Trócsányi a felszólalásában üdvözölte, hogy múlt pénteken Libanonban felállt a régóta várt, teljes felhatalmazással rendelkező kormány.
„Sok feladat áll az új kabinet előtt, hiszen a politikai válság mellett a gazdasági, pénzügyi válság is egyre súlyosabb az országban” – mutatott rá. „Libanon mindennapjait áramkimaradások, üzemanyag- és élelmiszerhiány, túlterhelt kórházak, hatalmas munkanélküliség és egyre növekvő számú menekült lakosság jellemzik” – tette hozzá a képviselő.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy
Mindeközben az EP kedden tartott plenáris vitáján több képviselő is további szankciók bevezetését szorgalmazta Libanonnal szemben.
„Egyetértek abban, hogy a sürgősen reformokra van szükség Libanon hosszútávú fejlődéséhez és stabilizálódásához, azonban a humanitárius segítségnyújtást sem lehet tovább halogatni. Az EU akkor tudna segíteni Libanonnak, ha aktívabb lenne közvetítői szerepében. Akkor tudna mediterrán szomszédjainak partnereként cselekedni, ha a megoldások megtalálásában nyújtana segítséget” – hangsúlyozta Trócsányi László az újonnan megalakult libanoni kormány és az EU közötti kapcsolatról szólva.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is alapvető strukturális reformok meghozatalához köti a hitelnyújtást az országnak, azonban a 13 hónapnyi politikai patthelyzet miatt a tárgyalások a kérdésről megszakadtak. Trócsányi László képviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Az EP plenáris ülése csütörtökön tartotta szavazását a Libanonban kialakult válságról szóló jelentésről. Az országban évek óta húzódó politikai, gazdasági, pénzügyi válságok és a sorozatosan kudarcba fulladt kormányalakítási kísérleteket követően szeptember 10-én sikeresen megalakult az új libanoni kormány, így lehetőség nyílt a sokat halogatott reformok bevezetésére és az IMF-tárgyalások folytatására.
(MTI)
Nyitókép: Akkar, 2021. augusztus 15.
Kiégett teherautó a helyszínen 2021. augusztus 15-én, miután az éjjel felrobbant egy üzemanyagtartály az észak-libanoni Akkarban. Legalább húsz ember életét vesztette, többen megsebesültek.
MTI/EPA
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Összefoglalt a miniszterelnök.
Újra keresztülhúzták Magyar Péter számításait.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
