Jens Stoltenberg a NATO szerepéről beszélt a terrorizmus elleni küzdelemben a szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A terrorizmus elleni fellépés folytatódik, a NATO pedig továbbra is ki fogja venni a részét ebből a küzdelemből – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára szombaton, a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások 20. évfordulója alkalmából a szövetség brüsszeli székházában tartott megemlékezésen.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, le kell vonni az afganisztáni kivonulás tanulságait, mert bár a nemzetközi koalíció húsz éves jelenléte alatt egyetlen terrortámadást sem intéztek az ország területétől a szövetséges országok ellen, az elmúlt hetek fejleményei drámai fordulatot hoztak az afgán emberek számára. Az új afgán vezetéstől számon kell kérni kötelezettségvállalásait a terrorizmus elleni fellépésre, az emberi jogok biztosítására, és arra vonatkozóan, hogy a magukat veszélyben érzők elhagyhassák az országot – jelentette ki.
„Húsz évvel ezelőtt a szövetségesek összefogtak a szolidaritás jegyében.
Jelenleg, amikor még veszélyesebb világgal kell szembenézniük, Észak-Amerikának és Európának továbbra is egyesítenie kell erejét a NATO keretein belül a közös biztonság szavatolására”
– fogalmazott. A terrorizmus elleni, a globális koalíció keretében végzett közös fellépésnek folytatódnia kell Irak és Szíria területén, valamint segítséget kell nyújtani minden szövetséges országnak a biztonságukat szavatoló erőfeszítéseikhez – tette hozzá a főtitkár.
Douglas D. Jones, az Egyesült Államok NATO mellé rendelt illetékes ügyvivője, miután koszorút helyezett el a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyainak a helyszínen elhelyezett maradványainál, beszédében hangsúlyozta: az emlékhely az elhunytakra való emlékezés mellett a katonai szövetség erejét és ellenállóképességét szimbolizálja.
A húsz évvel ezelőtti terrortámadást követően az európai szövetségesek Amerika mellé álltak, ahogy Amerika is segítője volt Európának az elmúlt száz év során. A terrortámadást követően a világ azonban a korábbinál bonyolultabbá vált, s ebben a helyzetben az összefogásnak még fontosabb szerepe lett – hangsúlyozta.
A globális koalíció afganisztáni jelenlétével kapcsolatban Douglas D. Jones azt mondta, a szövetségesek célja az volt, hogy az ország ne lehessen többé a terroristák biztos menedéke.
ahogy nem hagy fel azon törekvésével sem, hogy Afganisztán kiegyensúlyozott országgá váljon – tette hozzá.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 19 terroristája 2001. szeptember 11-én eltérített négy kereskedelmi repülőgépet az Egyesült Államok területén. Kettőt közülük a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba vezettek, egy repülőgép a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületébe csapódott. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot szemeltek ki (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat), az utasok ellenállása miatt lezuhant a pennsylvaniai Shanksville-nél. A történelem legvéresebb merényletsorozatában csaknem háromezren vesztették életüket.
(MTI)
Borítókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
