Börtönében hunyt el Theoneste Bagosora, a ruandai hadsereg egykori ezredese, akit azzal vádoltak, hogy ő irányította az 1994-es népirtás során 800 ezer ember lemészárlását.
Bagosora a nyugat-afrikai országban töltötte büntetését, miután az akkori ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) bűnösnek találta emberiesség elleni bűncselekményekben. Előbb életfogytiglani börtönre ítélték, amit később 35 évre csökkentettek, írja az Euronews.
Egy névtelenséget kérő, a helyi börtönigazgatóságon dolgozó forrás a Reuters hírügynökségnek megerősítette az értesülést. Elmondta, hogy Bagosora több mint 80 éves volt, súlyos beteg, szívproblémákkal küzdött. Többször is kórházba került, és három műtéten esett át. Egy klinikán halt meg szombaton – tette hozzá a nyilatkozó.
Az ügyészek azzal vádolták Bagosorát, aki korábban a védelmi minisztérium kabinetigazgatója volt, hogy átvette az irányítást a közép-afrikai ország katonai és politikai ügyei felett, miután Juvenal Habyarimana elnök 1994-ben repülőgépének lelövésekor életét vesztette. A vád szerint Bagosora irányította a csapatokat és azt a hutu milíciát, amely
Romeo Dallaire kanadai tábornok, az ENSZ békefenntartóinak vezetője a népirtás idején Bagosorát a gyilkosságok „főnökének” nevezte, és azt mondta, a volt ezredes őt is megfenyegette azzal, hogy megöli.
Huszonhét éve, 1994. április 6-án a ruandai főváros, Kigali repülőterén máig tisztázatlan körülmények között lelőtték a Juvénal Habyarimana elnököt szállító repülőgépet. Néhány órával később a kis afrikai országban elszabadult az erőszak, a következő nyolcvan napban mintegy 800 ezer embert gyilkoltak meg, túlnyomó többségük a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozott. A második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás megszervezőit és végrehajtóit nemzetközi törvényszék vonta felelősségre.
Franciaország felelőssége
Jogvédő szervezetek és túlélők azzal vádolták meg a francia hadsereget, hogy bűnrészese volt a népirtásnak azáltal, hogy napokon át nem avatkozott be, amikor százával mészároltak le tutszi menekülteket hutu milicisták. A francia ügyészség szerint mindez segítségnyújtás elmaradásaként is értelmezhető.
Emmanuel Macron francia elnök idén májusban Kigaliban járt, ahol elismerte országa felelősségét a ruandai népirtásban, és bocsánatot kért.
– mondta Macron.
Fotó: KENNEDY NDAHIRO / AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Össze-vissza írogatnak mindenfélét a tiszás jelölt-jelöltek.
Orbán Viktor társaságában szerepelt az M4 Sport műsorának vendégeként a Paks vezetőedzője.
