Oroszország jó viszonyt ápol azokkal az európai országokkal, amelyek kormányai a nemzeti érdeküket követik és igyekeznek kielégíteni a lakosságuk igényeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján.
„Ha egy országnak olyan kormánya van, amely a nemzeti érdekkel foglalkozik, olyan projektekkel, amelyek megfelelnek majd a lakosság igényeinek, a gazdaság igényeinek, a növekedésének, és olyan partnereket keres, akik a lehető leghatékonyabban tudják segíteni e problémák megoldását, akkor nekünk nincs semmi problémánk az adott közép- vagy kelet-európai országgal, vagy a világ bármely más országával fennálló viszonyban” – mondta.
Magyarországot, Lengyelországot olyan országnak nevezik, amely nem engedelmeskedik az Európai Unió közös normáinak és elveinek, amely népszavazást tart, amely megkérdőjelezi az LMBT-jogokat”
– hangoztatta. „Magyarországon egy pontosan ugyanolyan törvényről tartottak népszavazást, mint amilyen az Oroszországi Föderációban van. Senkinek nem tilt meg semmit, egyszerűen csak adminisztratív felelősséget vezet be az LMBT-ideológia kiskorúaknak történő propagálása miatt” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy a felek kiállnak a keresztények védelmében, egyebek között a Közel-Keleten is.
„Egyébként Lengyelország sem szégyelli a múltját és a jelenét, más európai országokban azonban, amikor arról kezdünk beszélni, hogy fel kell emelni szavunkat a keresztények védelmében, azt mondják: »ez nem nagyon polkorrekt«” – mondta a miniszter. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszországnak számos kelet-európai országgal vannak közös gazdasági projektjei, ám a Csehországgal való együttműködés ezen a téren megszűnt.
Csehországgal is volt sok tervünk, ám az elmúlt hónapokban Csehország úgy döntött, hogy oroszgyűlölő irányvonalat vesz fel,
durván diszkriminatív döntéseket hozott, egyebek között azzal, hogy kizárta a Roszatomot az új atomerőművi blokk építésére kiírt pályázatból, és mindezt olyan kitalációkkal indokolta, amelyeket megint csak senki sem bizonyított” – mondta Lavrov.
„Már megszoktuk, hogy minden halálos bűnnel megvádolnak bennünket anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot felmutatnának. És a releváns tényekre vonatkozó kéréseinket figyelmen kívül hagyják. Ez nagyon komolytalan álláspont, amely egyszerűen leleplezi a Nyugatnak azt a vonalát, hogy alaptalan ruszofóbia révén fokozza a feszültséget” – mondta a miniszter.
Megismételte, hogy Moszkva szerint a nyugati országoknak nincs joguk a „tanító pozíciójából” tárgyalni Oroszországgal,
amely kizárólag egyenrangú kapcsolatok kiépítésére törekszik más államokkal. Mint mondta, Moszkva számára nem cél a konfrontáció, még kevésbé az elszigetelődés, ezért nyitott az interakcióra a nyugati országokkal, ha változtatnak a kioktató hozzáállásukon.
Így senkivel sem lehet beszélni, Oroszországgal pedig a legkevésbé”
– hangsúlyozta. „Terveink alapja az, hogy országunk lakossága szilárdan támogatja az Oroszországi Föderáció szuverenitásának megerősítését, a környező országokkal való jószomszédsági politikáját és a jó kapcsolatok fejlesztését mindazokkal, aki erre becsületesen, egyenlő alapon kész” – tette hozzá Lavrov.
Kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez, s nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban.
Szólt arról is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok újabb kapcsolatfelvételre készül a kiberbiztonság kérdésében. Kitért a szeptember 17-19. között megtartandó orosz parlamenti választásokra is. Megjegyezte: „azokon annak ellenére is rengeteg nemzetközi megfigyelő lesz, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a távolmaradás mellett döntött. Felhívta a figyelmet az állandó videomegfigyelésre is. Végső soron, bár a megfigyelők fontosak, természetesen az orosz állampolgárokon múlik, hogy hogyan éljük az életünket, és hogy milyen összetételben fog a parlamentünk új törvényt alkotni” – nyilatkozott a tárcavezető.
(MTI)
Fotó: Russian Foreign Ministry / Sputnik via AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Ismét sunyi megoldást választott a tiszás politikus.
Szombat délben adták át őket.
