A biztos szerint az új lengyel médiatörvény-módosítás tervezetének elfogadása esetén még több aggály merül fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban.
Az Európai Unió nem tolerálhatja a lengyel médiára nehezedő politikai nyomást – jelentette ki Vera Jourová értékekeért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) szerdai, a lengyel jogállamisággal foglalkozó plenáris vitáján. Jourová hangsúlyozta: a demokrácia is veszélybe kerül, ha egy tagállamban nincs médiaszabadság, médiapluralizmus. Mint mondta, aggodalomra adnak okot a 2021-es jogállamisági jelentésnek a lengyel médiapiaccal, médiahatósággal és az újságírók biztonságával kapcsolatos észrevételei.
Attól tartunk, hogy a média »újralengyelesítése« szembe megy uniós értékeinkkel, valamint a belső piac szabályaival is”
– emelte ki. A biztos szerint az új lengyel médiatörvénymódosítási tervezet elfogadása esetén még több aggály merül fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban. Hozzátette: a Európai Bizottság olyan törvényen dolgozik, amely lehetővé teszi majd a fellépést azok ellen, akik a médiaszabadságot veszélyeztetik.
Jourová a lengyel igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Ezt korábban az uniós bírói testület elrendelte, de ennek a bizottság véleménye, a lengyel kormány nem tett eleget. Jourová felhívta a figyelmet: az Európai Bíróság határozatai kötelező érvényűek Lengyelországra és minden más uniós tagállamra nézve.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta:
ez a vita újabb példa arra, hogy az EP félreértelmezi saját szerepét, és ismét politikai ítélőszéket játszik szankciókat követelve.”
Mint mondta, az uniós törvényhozó testület mindig talál ürügyet arra, hogy a sokszínűség és az elfogadás jegyében támadja azokat, akiknek eltérő a véleménye. A képviselő szerint a vita eredetileg a lengyel médiatörvény módosításáról szólna, de az EP más területeken is támadja Lengyelországot, noha – mint minden más tagállamnak – joga van ahhoz, hogy a médiapiacára vonatkozó szabályokat alakítsa.
Hozzátette: ha ezzel kapcsolatban aggályok merülnének fel, akkor ott vannak a lengyel versenyjogi hatóságok, bíróságok akik döntést hoznak az ügyben, de nem az EP feladata, hogy erről ítélkezzen, sőt alkotmányos hatáskörökbe beavatkozzon. „Lengyelországnak joga van dönteni saját igazságügyi rendszeréről, a bevándorlás kérdéséről, a gyermekek oktatásáról, és a családjogról. Az EP-nek ebbe nem lehet beleszólása” – szögezte le.
(MTI)
Fotó: YVES HERMAN / POOL / AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakciójának vezetője elfogadhatatlannak nevezte a tervezett 2026-os költségvetést, közben a kormány nyújtana mentőövet Budapestnek.
Gyülekezési jog megsértésének vétsége miatt nyomoznak a tiszás politikus ellen.
