A biztos szerint az új lengyel médiatörvény-módosítás tervezetének elfogadása esetén még több aggály merül fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban.
Az Európai Unió nem tolerálhatja a lengyel médiára nehezedő politikai nyomást – jelentette ki Vera Jourová értékekeért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) szerdai, a lengyel jogállamisággal foglalkozó plenáris vitáján. Jourová hangsúlyozta: a demokrácia is veszélybe kerül, ha egy tagállamban nincs médiaszabadság, médiapluralizmus. Mint mondta, aggodalomra adnak okot a 2021-es jogállamisági jelentésnek a lengyel médiapiaccal, médiahatósággal és az újságírók biztonságával kapcsolatos észrevételei.
Attól tartunk, hogy a média »újralengyelesítése« szembe megy uniós értékeinkkel, valamint a belső piac szabályaival is”
– emelte ki. A biztos szerint az új lengyel médiatörvénymódosítási tervezet elfogadása esetén még több aggály merül fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban. Hozzátette: a Európai Bizottság olyan törvényen dolgozik, amely lehetővé teszi majd a fellépést azok ellen, akik a médiaszabadságot veszélyeztetik.
Jourová a lengyel igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Ezt korábban az uniós bírói testület elrendelte, de ennek a bizottság véleménye, a lengyel kormány nem tett eleget. Jourová felhívta a figyelmet: az Európai Bíróság határozatai kötelező érvényűek Lengyelországra és minden más uniós tagállamra nézve.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta:
ez a vita újabb példa arra, hogy az EP félreértelmezi saját szerepét, és ismét politikai ítélőszéket játszik szankciókat követelve.”
Mint mondta, az uniós törvényhozó testület mindig talál ürügyet arra, hogy a sokszínűség és az elfogadás jegyében támadja azokat, akiknek eltérő a véleménye. A képviselő szerint a vita eredetileg a lengyel médiatörvény módosításáról szólna, de az EP más területeken is támadja Lengyelországot, noha – mint minden más tagállamnak – joga van ahhoz, hogy a médiapiacára vonatkozó szabályokat alakítsa.
Hozzátette: ha ezzel kapcsolatban aggályok merülnének fel, akkor ott vannak a lengyel versenyjogi hatóságok, bíróságok akik döntést hoznak az ügyben, de nem az EP feladata, hogy erről ítélkezzen, sőt alkotmányos hatáskörökbe beavatkozzon. „Lengyelországnak joga van dönteni saját igazságügyi rendszeréről, a bevándorlás kérdéséről, a gyermekek oktatásáról, és a családjogról. Az EP-nek ebbe nem lehet beleszólása” – szögezte le.
(MTI)
Fotó: YVES HERMAN / POOL / AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A NATO-főtitkár továbbra is ellenzi a tervezett lépést, de egyre kevésbé érdekli ez a tagállamot.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Még az ukránok is elismerték, hogy az oroszok „taktikai sikereket értek el” a BBC szerint.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
