Különben az elnök nem írja alá.
Jogi ellentmondások miatt újra napirendre tűzi az ukrán parlament a csütörtökön elfogadott oligarchaellenes törvényt – közölték pénteken ukrán hírportálok.
Ellentmondások
Idézték Jaroszlav Zseleznjakot, a Hang (Holosz) ellenzéki párt képviselőjét, aki a Telegram csatornáján közölte, hogy a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága úgy döntött, a parlamentnek újra kell szavaznia a törvény egyik cikkéről, ellenkező esetben az előterjesztő,
Zseleznjak szerint a törvény ötödik cikkének vizsgálatakor durva hibákat találtak, három olyan módosítás került bele, amely ellentmond egymásnak, amire a Holosz számtalanszor figyelmeztetett. A törvény szóban forgó része taglalja azt, hogyan határozzák meg, hogy ki minősül oligarchának. „Azért kellett így sietni és törvénysértésbe hajszolni tegnap, hogy ma elkezdjék görcsösen kijavítani!” – sérelmezte az ellenzéki képviselő.
Az ukrán parlament csütörtökön szavazta meg nagy többséggel az oligarchaellenes törvényt. A Zelenszkij előterjesztette törvény csökkenteni hivatott azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek (oligarchák) túlzott befolyása miatt alakulnak ki. A jogszabály értelmében az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, hogy ki minősül oligarchának, és nyilvántartásba veszi őket.
Nem privatizálhatnak
Az oligarchákká nyilvánítottak nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban. Az oligarchák nyilvántartásba vételekor azt veszik figyelembe, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, és tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot). A jogszabály ezenkívül kötelezi az állami tisztségviselőket arra,
Zelenszkij májusban arról számolt be arról, hogy az RNBO tizenhárom olyan személyt azonosított, akiket valószínűleg oligarcháknak minősítenek. Az elnök nem nevezte meg őket, de a kijevi sajtó szerint az oligarchák listáján szerepelhet a 2019-es elnökválasztáson Zelenszkijt támogató Ihor Kolomojszkij is, aki Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere, az 1+1 nevű, legnépszerűbb ukrán televíziós csatorna tulajdonosa, illetve az ukrán hatóságok által hazaárulással vádolt és oroszbarátnak mondott Viktor Medvedcsuk.
A tervezetet alig egy nappal azután fogadták el, hogy ismeretlenek szerdán rálőttek Szerhij Sefir elnöki főtanácsadó autójára Kijev közeliében. Sefir sértetlenül úszta meg a támadást, de a sofőrje súlyosan megsebesült, műtétet hajtottak végre rajta. Zelenszkij nem zárta ki, hogy a támadást az ő törvényjavaslata váltotta ki.
(MTI)
Miközben Zelenszkij további európai segítséget sürget, a fronton napról napra átrendeződik a helyzet. Orbán Viktor Washingtonba utazik: ez lehet a békefolyamat új fejezete?
A felfutó ukrán hadiipar talán legbizarrabb története lehet a Fire Point profilváltása és meggazdagodása.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
Eddig azt hittük, hogy ilyen kategória nem létezhet, de most váratlant húzott az ukrán hadiipar. Csak a hajlandók koalíciója meg ne tudja...
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
