Kimondta az igazságot az abortuszról egy francia TV csatorna – hatalmas bírságot kaptak érte
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon az a per, amelyben Alexandre Benallának, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökének azért kell felelnie, mert három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.
Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.
Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron – 2018 decemberben – hivatalos látogatást tett az afrikai országban. A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal „amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.
Felelnie kell a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért „csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolják. Benalla tagadja a vádat, azt állítva, hogy „szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte „állampolgári reakció” volt a részéről.
A két diplomata útlevél jogosulatlan használata, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra is magyarázatot kell adnia, valamint jogosulatlan fegyverviseléssel is gyanúsítják, miután a sajtóban közzétett felvételek alapján nem tartotta tiszteletben a fegyverviselési engedélyéhez fűződő megkötéseket. A per célja kideríteni, hogy a volt biztonsági főnök milyen feltételekkel használta az útleveleket afrikai és izraeli útjain, amikor már nemzetközi biztonsági tanácsadóként tevékenykedett, jóllehet a tüntetésen történt bántalmazás miatt akkor már eljárás folyt ellene.
A vád szerint az egyik útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy az elnöki hivatal kabinetvezetőjének, Francois-Xavier Lauchnak a nevében meghamisított egy levelet. A nyomozás során, még 2019-ben, az államfő három közeli munkatársát is meghallgatták, többi között a kabinetfőnököt és Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét. Ítélethirdetés október elején várható, alig hét hónappal a következő elnökválasztás előtt.
(MTI)
Fotó: Thomas COEX / AFP