Több dolgot is számon akarnak kérni a tálibokon, külső nyomásgyakorlási lehetőségekre utaltak, miközben elmondásuk szerint a nemzetközi közösségnek alkalmazkodnia kell hozzájuk.
A brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de „kapcsolattartásra” készen áll – mondta hétfőn Dominic Raab brit külügyminiszter. Raab, aki a londoni alsóházban tartott tájékoztatást a képviselőknek az afganisztáni helyzetről, kijelentette:
London számonkéri a tálibokon az általuk tett vállalásokat egyebek mellett a terrorizmus, az ország szabad elhagyása és a humanitárius segélyek eljuttatása ügyében, és ehhez a rendelkezésére álló összes politikai, gazdasági és diplomáciai eszközt kész felhasználni.
Kifejtette továbbá, hogy London igyekszik a lehető legnagyobb számban megnyerni a világ befolyásos országait annak a törekvésnek, amelynek célja maximális mérséklő hatású befolyás gyakorlása a tálib vezetésre. A brit külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségnek alkalmazkodnia kell az Afganisztánban kialakult „új realitáshoz”.
Mit mond a vezérkari főnök?
Előző nap, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Sir Nick Carter tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke is olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy a tálib vezetés feltételekkel juthat csak hozzá a külföldön lévő afganisztáni vagyoneszközökhöz. Carter – alig burkolt utalást téve a külső nyomásgyakorlási lehetőségekre – elmondta:
Mit mond Boris?
Nem sokkal korábban, ugyancsak a londoni alsóházban Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: ha az új kabuli rezsim nemzetközi elismerésre törekszik és hozzá akar jutni a külföldi számlákon befagyasztott több milliárd dollárnyi tőkéhez, akkor nem szabad megengednie, hogy Afganisztán újból a terrorizmus melegágyává váljék. Elmondta, hogyha valaki arra a kijelentésre ragadtatná magát, hogy a nyugati szövetségesek az elmúlt húsz évben semmit nem értek el Afganisztánban, el kell neki mondani, hogy a brit és a szövetséges fegyveres erők tették lehetővé, hogy
és ez idő alatt a nyugati világ védve volt az al-Kaida terrorhálózat támadásaitól.
Johnson hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben 150 ezer brit katona fordult meg Afganisztánban, és erőfeszítéseiknek köszönhetően ebben az időszakban sem Nagy-Britanniában, sem egyetlen más nyugati országban nem történt Afganisztánból kiinduló terrortámadás.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Világszerte milliók látták azt a felvételt, amelyen az úgynevezett saría rendőrség tagjai kergetnek ajatollah-ellenes tüntetőket Manchester utcáin, miközben a rendőrség tétlenül nézi az esetet.
Innentől kezdve félreértésnek helye nincs.
A külügyminiszter a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről.
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
