Ylva Johansson szerint „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát.
A hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek – mondta az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja egy vasárnapi német interjúban. Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket.
Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki – mondta. Arra a kérdésre, hogy indulhat-e újabb migrációs hullám Európába a tálib hatalomátvétel miatt, elmondta, hogy egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre. Aláhúzta, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak. Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is. Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.
Meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek. „Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül” – mondta a brüsszeli bizottság tagja. Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja. Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
(MTI)
Fotó: Tüntetők tiltakoznak az ENSZ genfi székháza előtt 2021. augusztus 17-én az ellen, hogy a radikális iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán. Két nappal korábban a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Találat érte a natanzi urándúsító üzemet.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
80 percet kapott a magyar csatár a rangadón.
