Oroszország kész repülőgépeket rendelkezésre bocsátani a hazájukból távozni szándékozó afgánok külföldre szállításához – jelentette ki csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A kabuli repülőtéren kialakult állapotokról szólva a szóvivő rámutatott, hogy „több nyugati ország képtelen megszervezni még a saját diplomatái, katonái és polgári alkalmazottjai evakuálását is, nem beszélve a velük együttműködő afgán állampolgárokról és családjaikról, akik el akarják hagyni az országot, de nincs rá lehetőségük”.
Az afganisztáni humanitárius helyzet romlásának megakadályozása érdekében készek vagyunk az orosz polgári légiflotta szolgáltatásait rendelkezésre bocsátani
bármennyi afgán állampolgár – beleértve a nőket és a gyermekeket – légi elszállítására bármely olyan más országba, amely érdeklődést mutat a befogadásuk és elhelyezésük iránt” – mondta Zaharova.
vagy az Afganisztánban tartózkodó állampolgárait. Utóbbiakból mintegy száz szerepel a nyilvántartásban, többségük helyi származású. A kabuli orosz nagykövetség közölte, hogy előkészületek folynak azok repatriálására, akik erre kifejezték igényüket.
Putyin a G20 összehívását kezdeményezi: Draghival és Macronnal is tárgyalt
A humanitárius katasztrófa megelőzésére, az afganisztáni stabilitás helyreállítására, valamint a terrorizmus és a nemzetközi kábítószer-kereskedelem leküzdésére irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolásáról tárgyalt csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mario Draghi olasz kormányfő. Római diplomáciai forrás szerint a G20 soros olasz elnöksége a csoport rendkívüli csúcstalálkozójának összehívására készül.
A Kreml tájékoztatása szerint afgán polgári lakosság biztonsága és a humanitárius problémák megoldása állt Putyin Emmauel Macron francia elnök megbeszélésének homlokterében is.
A két vezető emellett megtárgyalt még az iráni nukleáris megállapodással, az ukrajnai és a hegyi-karabahi konfliktussal összefüggő kérdéseket is.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki csütörtökön líbiai hivatali partnerével Nadzsla Mangussal tárgyalt, majd tartott közös sajtótájékoztatót Moszkvában, üdvözölte, hogy a tálibok kinyilvánították szándékukat a többi politikai erővel folytatandó párbeszédre. Közölte, hogy Oroszország támogatni fogja az összes politikai erőt befogadó tárgyalásokat.
E tárgyalásokon 2017 áprilisa óta az afgán pártok mellett Oroszország, Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán és az öt közép-ázsiai ország vett részt.
Mint mondta, a volt államfőnek az elmúlt három év alatt minden lehetősége megvolt arra, hogy sikerre juttassa az afgán békefolyamatot és az összes etnikai és politikai erőre támaszkodó kormány megalakítását, ám ezt a lehetőséget elszalasztotta.
A tálibok hatalomra kerülését Zaharova politikai realitásnak nevezte
A nemzetközi közösségnek számolnia kell az Afganisztánnal történő kapcsolatépítésben a tálibokkal. A radikális iszlamista mozgalmat Oroszországban hivatalosan terrorszervezetként tartják számon. Zaharova azzal kapcsolatban, hogy a tálibok lekerülhetnek-e a terroristák jegyzékéről, a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva kijelentette: „ez egy olyan kérdés, amelynek eldöntése (az érintettek által meghozandó) konkrét lépésektől és politikájuktól függ. Nem elméletben dől el, hanem a gyakorlatban. Minden a valós cselekedetek alapján méretik meg”.
Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy
Oroszország csakis azokkal az erőkkel fog együttműködni Afganisztánban, „amelyek nem állnak kapcsolatban terroristákkal”,
mindenekelőtt az Iszlám Állam és az al-Kaida szervezettel. Kifejezte reményét, hogy az afganisztáni konfliktusban szembenálló felek tartózkodnak az erőszaktól és együttműködnek a rendezés érdekében.
Az orosz külügyminiszter szerint ízléstelen Kínára és Oroszországra mutogatni a kivonulás fényében
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva meglepetésének adott hangot Josep Borrell nyilatkozatára reagálva, amelyben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „nem szabad hagynunk, hogy Kína és Oroszország átvegye az irányítást az afganisztáni helyzet felett”.
Úgy tűnik, Brüsszel azt feltételezi, hogy miután az Egyesült Államok és szövetségesei elmenekülnek Afganisztánból, a tálibok feltétel nélkül végre fognak hajtani minden brüsszeli utasítást”
– mondta. Grusko szerint a nyilatkozat azt mutatja, hogy a nyugati országok a történtek után is az utolsó helyre sorolják az afgánok sorsát. Zaharova egyébként bejelentette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter a jövő keddtől Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban tárgyal majd.
(MTI)
Fotó: SHAH MARAI / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Óriási pusztítást okozott az orosz hadsereg.
Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter szerint az ukránok igenis hajlandóak lennének arra, amit Putyin kér.
Nagy bajban van Ukrajna.
Milliók maradtak áram és fűtés nélkül, ezt Zelenszkij sem hagyta szó nélkül.
Most már csak Nawrocki aláírására vár.
A válasz mindössze egyetlen név volt.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
