Tovább erősödtek és már a Zöldeknél is népszerűbbek a szociáldemokraták a szeptemberi parlamenti választásra készülő Németországban egy szerdán ismertetett felmérés szerint.
Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából heti rendszerességgel készített, Trendbarometer nevű kutatás új adatai szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 21 százalékára számíthatna, ha nem szeptember 26-án, hanem a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Az SPD országos választói támogatottsága az egy héttel korábbihoz képest két százalékponttal, a két héttel korábbihoz viszonyítva öt százalékponttal emelkedett a Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint.
amely 2005 óta a közvélemény-kutatásokban majdnem mindig, a Bundestag-választásokon pedig minden alkalommal az első helyet érte el. A jobbközép CDU/CSU 23 százalékon áll, támogatottsága nem változott az előző héthez képest. A Zöldek egy százalékpontot veszítve 19 százalékon állnak.
Az Insa közvélemény-kutató társaság vasárnap ismertetett adatai szerint az SPD 20 százalékon áll, a Zöldek a szavazatok 17,5 százalékára számíthatnak. A korábbi felmérések még rendszerint azt mutatták, hogy a Zöldek lehetnek a második számú erő az új Bundestagban. A Forsa felméréseiben az SPD legutóbb 2017 márciusában állt 21 százalékon. Akkor tették meg kancellárjelöltnek Martin Schulzot, az Európai Parlament korábbi elnökét.
A szociáldemokraták ezúttal Olaf Scholz, a Bundestag-választás után visszavonuló Angela Merkel kormányának pénzügyminiszterét, alkancellárt indítják. A 63 éves politikus támogatottsága az utóbbi hetekben meredeken emelkedett, és az új mérések alapján személyes népszerűsége egyre inkább kisugárzik pártjára.
Ez az egy héttel korábbihoz képest három százalékpontos, a két héttel korábbihoz viszonyítva nyolc százalékpontos erősödés.
A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök és észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök támogatottsága stagnál, 12 százalékon áll. Armin Laschetről egyre inkább úgy tűnik, hogy nem volt szerencsés választás a CDU/CSU számára. Ezt jelzi például a Forsa azon megállapítása, miszerint ha nem őt, hanem a másik jelentkezőt, Markus Söder bajor kormányfőt, a CSU elnökét tették volna meg kancellárjelöltnek, a szeptemberi választáson nem a CDU/CSU-ra szavazni kívánó választók 25 százaléka mégis inkább a jobbközép pártszövetségnek adná voksát. Ebben az esetben a CDU/CSU nem 23 százalékon, hanem 33 százalékon állna.
A kisebb pártok támogatottsága nem változott számottevően. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12 százalékára számíthat. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 6 százalékon áll. A választók 9 százaléka azon pártok valamelyikére szavazna, amelyek várhatóan nem lépik át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A bizonytalan szavazók és a nem szavazók együttes aránya 26 százalék.
(MTI)
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
A Tesla bejelentette, hogy részlegesen leállítja termelését Berlin melletti üzemében, de az IKEA és a Volvo is áruhiánnyal számol.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
