A korrupció elleni harcra és a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarchák elleni fellépésre szólította fel a világ vezetőit a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij pénteken, az ellene végrehajtott mérgezési kísérlet első évfordulóján.
Három európai napilapban – a brit The Guardianban, a francia Le Monde-ban és a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban – megjelent véleménycikkében kifejti: a népüket kifosztani akaró autokraták elsősorban az igazságszolgáltatásra teszik rá a kezüket, amely kiválóan működik az adok-kapok elv alapján. Így került ő is börtönbe a gyógykezelése után visszatérve Oroszországba – írta.
Navalnijt januárban vették őrizetbe, miután öt hónapos németországi kezelés után visszatért Oroszországba, és februárban két és fél évi letöltendő börtönre ítélték egy 2014. évi ítélet alapján, amely szerinte politikailag motivált volt.
A tálibok visszatérésének az volt a legkegyetlenebb tényezője, hogy a Nyugat 'nem vette észre' az afganisztáni totális korrupciót,
és hogy a nyugati vezetők nem szerettek őket zavaró kérdésekről beszélni” – írta Navalnij, aki szerint a korrupció ideológiától függetlenül virágzik a „tekintélyuralmi internacionáléban Oroszországtól Eritreáig és Miamartól Venezueláig”. Hozzátette: a korrupció régóta már nem ezeknek az országoknak a belső problémája, hanem szinte mindig az egyik legnagyobb globális kihívás, amellyel a Nyugatnak szembe kell néznie.
A politikus felszólította a világ vezetőit, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Oroszországra és más, „korrupció által átszőtt országokra”
a pénzügyi források megvonásával, és sújtsák határozottabb szankciókkal a korrupt hivatalnokokat.
„Amíg személyre szabott szankciókkal nem sújtják az oligarchákat, elsősorban Putyin környezetét, amely modellként szolgál a világ összes korrupt hivatalnoka és üzletembere számára, minden korrupcióellenes nyugati retorika szemfényvesztés és üres szó marad” – írta.
miután kómába esett egy Szibériából Moszkvába tartó belföldi járat fedélzetén 2020. augusztus 20-án. Két nappal később egy berlini kórházba szállították. Német, francia és svéd laboratóriumok, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tesztjei megállapították, hogy novicsok idegméreggel mérgezték meg. Az orosz hatóságok tagadják, hogy Navalnijt megmérgezték volna.
Navalnij őrizetbe vétele és bebörtönzése tömegtüntetéseket váltott ki, amire az orosz hatóságok a tüntetők tömeges őrizetbe vételével és a politikus szövetségesei elleni bűnvádi eljárás megindításával válaszoltak. Bezárattak ötven, a támogatói által működtetett internetes oldalt is „szélsőséges propaganda terjesztésének” vádjával.
(MTI)
Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP
A Kreml egyik fő tárgyalója szerint Friedrich Merz jobban tenné, ha csendben maradna, mivel Berlin mára elveszítette jelentőségét a nemzetközi politikában.
Az orosz elnök tanácsadója biztató nyilatkozatot tett.
Ha mindezek után lesz egy tűzszünet per béke, akkor az mivégre, hisz még nem vonult ki az utolsó ruszki ork a Krímből.
Hatalmas pofont kapott a diplomácia: az orosz elnök minden kompromisszumot lesöpört az asztalról, és nyíltan megfenyegette Kijevet.
Eközben a Nyugat Modi békeközvetítésében reménykedik.
Nem vár Trump békéjére az orosz elnök.
Petschnig Mária Zita után Lengyel László is borította a bilit.
Egyre nagyobb az érdeklődés a Digitális Polgári Körök iránt, Kecskeméten is telt ház várja a miniszterelnököt.
